Szentmargitbányai kőfejtő

Látnivalók Burgenlandban - Fertő - Neusiedler See

Szentmargitbányai kőfejtő (Römersteinbruch)

A Fertő tó közelségében fekvő Szentmargitbánya (Sankt Margarethen im Burgenland) hírnevét egészen a múlt századig az itt bányászott kő, mint kiváló építőanyag jelentette, aztán a dolgok alaposan megváltoztak. A Sopronhoz közeli, világörökségi Fertő-tájon fekvő aprócska település neve ma – minden túlzás nélkül – egy grandiózus fesztiválhelyszínt, valamint Ausztria legnagyobb szórakoztató projektjét, a Familyparkot is jelöli.

A szentmargitbányai Kogelberg a kismartoni medencét keletről szegélyező és egészen Sopronig húzódó Ruszt-balfi dombság része. Ez a dombság az Alpokalja és a Pannon-medence közötti markáns éghajlati határvonal is egyben.

Az itteni jó minőségű mészkő fejtése nyomán az évezredek alatt sziklafalak és üregek jöttek létre, amelyeket már meghódított a természet. A Römersteinbruch (kőfejtő) területén rendszeresen költenek vörös vércsék, sarlósfecskék és csókák, sőt, aki a kőfejtő közeli szőlőskertekben is tenne egy kirándulást, az erdei pacsirta énekét is hallhatja kora tavasszal.

A kőfejtő keleti oldalán fekvő autóparkoló füves részén ürgekolónia él. A hatalmas parkolóterület feletti dombocskán a Fertő és a világörökségi-táj panorámája nyílik. Találunk itt egy információs kőtömböt térképpel, ami segít eligazodni a látványban. Nem csak a tó, a távoli szélkerekek, hanem a szinte kőhajításra lévő Familypark épületei is látszanak erről a pontról. Innen a Fertő középső részére nyílik szép kilátás.

A Szentmargitbányai Kőfejtő az ide nem messze fekvő fertőrákosi kőfejtő párja.

Európa legrégebbi és legnagyobb homokkőbányája ez, ahol a rómaiak kezdtek el követ fejteni, felhasználták értékes mészkövét, amely egy őskori beltenger helyén keletkezett. Innen a Römersteinbruch elnevezés is.

Ebből a homokkőből építették fel vagy kétezer évvel ezelőtt a római Felső-Pannonia provincia ötvenezer lakosú fővárosát, Carnuntumot, amely a Borostyánkőút és a Római Birodalom egyik legfontosabb nyugat-keleti útvonalának, a Limes-útnak a kereszteződésében feküdt. A kőbánya a XV. légió kőbe vésett nyomait őrzi a sziklafalakon.

Az évszázadok során Szentmargitbányáról jószerivel minden elérhető közelségben lévő településre szállítottak építőanyagot, még Bécs, a császárváros 19. századi nagy építkezéseihez is. Ebből a kiváló minőségű mészkőből használtak a bécsi Ring több impozáns épülete, például a Staatsoper, vagy a Hofburg és a Burgtheater, de a Szent István dóm, a Stephansdom építéséhez.

Szentmargitbánya egy festményen a Bécsi Természettudományi Múzeum kőtár részének termében.

Amikor 1989. augusztusában a Szentmargitbányával szomszédos, Fertőrákos melletti Piusz pusztán tartott Páneurópai Pikniken a kelet-német menekülők áttörték az osztrák-magyar határt, egy rövid időre itt, a bánya területén szállásolták el őket.

Szentmargitbányát a győri káptalan oklevele említi először 1232-ben, a kőbánya pedig a 17. században került az Esterházy család birtokába, mint nagyon sok falu és földterület ezen a vidéken. Azóta is az övék, ma már az Esterházy magánalapítvány tulajdonában és kezelésében van. A hátrahagyott, a sokak által egy kisebb Grand Canyon-hoz hasonlított helyet ügyesen a kultúra szolgálatába állították. A kultúra a múlt század végétől pezseg itt igazán, először egy európai szobrászati szimpózium nyílt meg, majd elsőrangú nyári operafesztivál helyszín lett.

Európa egyik legnagyobb szabadtéri színpadát tudatosan alakították ki, egy rendkívüli természeti látványvilág, pazar szabadtéri fesztiválhelyszín (Oper im Steinbruch) lett belőle, miután 1997-ben kezdték el a kőfejtőt szabadtéri előadások megrendezésére átalakítani.

A kőfejtőt opera nélkül is meg lehet tekinteni májustól-októberig, magyar nyelvű vezetéssel is.