• szentlelek-templom-sopron

Szentlélek-templom – Sopron

A soproni Szentlélek templomot valószínűleg a johanniták alapították, a kórházkápolnájuk lehetett, az ispotályukkal átellenben. A belsejében barokk, külsejében gótikus templom a történeti Sopron poncichter negyedének bejáratánál áll.  

Csupán egy lépés a Várkerületről, ha az Ikvahídon át indulunk Sopron egykori gazdanegyedének felfedezésére. Az Ikvahíd valójában egy a Várkerületről nyíló rövidke utca, a Szentlélek utca keresztezi. Itt találjuk a templomot, melyet először 1406-ban említ hiteles forrás.

szentlelek-templom-sopron

A Jeruzsálemi Szent János Lovagrend, vagyis a Máltai Lovagrend a 13. században telepedett le Sopronban, sokat tettek a fejlődésért, végül 1347-ben hagyták el a várost.

Az általuk felépített kápolna a városplébános telkén épült fel, és a mindenkori városplébános házikápolnájának tekintették. Hamarosan az egyik legjobban felszerelt kápolna lett Sopronban, 1476-ban még könyvtárral is rendelkezett, amely azonban nyom nélkül elpusztult. Házi Jenő, Sopron történelmének tudős kutatója szerint, bizonyos, hogy itt volt egy középkori egyházi könyvtár, melyben a legrégebbi irat egy Szent Imre legendát tartalmazó kézirat lehetett.

A kápolnát Szentlélek templomként különben 1521 óta említik.

Sokan a Főt téren álló bencés (Kecske) templomhoz hasonlítják (leginkább támpillérei miatt), igaz annál jóval kisebb a templom, melynek kis tornya és nyugati irányú homlokzata vélhetően a 15. század első negyedében épült. A középkori templom sarkához és a gótikus toronyhoz egy díszes kapuzatú barokk előcsarnok kapcsolódik. 1782-ben barokk boltozatot kapott az épület és meghosszabították a templomot a szentély felől.

Ebben az időben dolgozott itt Dorfmeister István, aki későbarokk freskókat készített. A főoltárkép a Szentlélek eljövetelét örökíti meg, szakértők befejezetlennek tartják, inkább vázlatszerű alkotásnak. Elképzelhető, hogy nem Dorfmeister festette, hanem egyik bécsi akadémiai tanára, Joseph Ignaz Milldorfer készíthette. A kép egyik vázlata a Storno-gyűjteményben, egy másik a budapesti Szépművészeti Múzeumban, egy későbbi másolata pedig a Soproni Múzeumban található – írja a városplébánia az oldalán.

A főoltár fafaragványai 1750 körül készülhettek. Vélhetően ekkoriban hozták át a faköpenyes, öltöztetős Mária-szobrot ide, a közeli Szent Mihály-templomból.

A templom oldalfalán ma Dorfmeister István emléktábláját láthatjuk, aki több mint 30 éven át Sopron polgára volt, nevéhez köthető – sok más mellett – a balfi fürdőkápolna díszítése is.

Hol találom?

Közel a soproni történelmi belvároshoz, és a Tűztoronyhoz. A Várkerületet elhagyva, a Hátsókapu utcán menjünk fel, ha egy sétát tennénk az egykori soproni szőlősgazdák lakta gazda negyedben, és megnéznénk a Szent Mihály-templomot.