Szent Jakab temetőkápolna

A Szent Mihály-templom körül a korai középkor óta kerítéssel körülvett temető helyezkedik el. Erődítés jellege miatt a temető területét nem lehetett tovább növelni, ezért a régi sírhelyeket újra felhasználták. A középkorban a mészárosok kápolnát építettek a templom mellé, amelyet Szent Jakabról neveztek el. Ennek kriptájában gyűjtötték össze a régebbi sírokban lelt csontokat, hogy továbbra is szentelt helyen nyugodjanak. A csontházba a lépcső tetejéről dobálták le a csontokat, tekintettel arra, hogy az ossariumba lemenni nem lehetett.

A Szent Jakab kápolna alaprajza, bordáinak tagolása még román stílusú, de a román stílusból a gótikába való átmenet egyik országosan is nevezetes hazai emléke. A kápolna létéről először 1382-ben tettek említést. Ehhez hasonló un. rotunda kápolnát legközelebb a Jáki templom mellett találunk.

A faragott kőből készült Szent Jakab kápolna különleges értéke ősi, románkori dombormű kőfaragása, melyet a Szent-Mihály-templom felé néző kapu timpanonján láthatunk. Ezen egy életfa áll középen, két oldalán pedig egy-egy sárkányfigura, egymással szemben. 

A kápolnát a 17. században evangélikusok használták a templommal együtt, később aztán lőszer-és fegyverraktár lett. A 19. században Póda Ede soproni városplébánosnak sikerült megmentenie a lebontástól, majd pedig a neves soproni restaurátor, Storno Ferenc segítségével állították helyre.

A 19. század végén Storno tervei alapján egy neogótikus keresztutat építettek a templom kertjébe, ezek pedig Hild Károly soproni kőfaragó munkái. (Képgalériánk itt.)

A Szent Mihály templom felújításával a kápolnát és a keresztutat is restaurálták 2020-ban.