• balf-szent-farkas-templom

Balfi Szent Farkas-vártemplom

Balfon a szőlőhegy és a Temető-domb tetején áll ez az egyszerű gótikus templom, melyet egykor erődfal védett. Balf korábbi elnevezésére utal a templom neve: Szent Farkas. A Fertő-táj egyik leghangulatosabb települését Farkasdnak, később Wolfsnak, majd Balfnak nevezték el.

A forrásvízéről is nevezetes Sopron közeli Balf község gazdag múltú település, három templommal is büszkélkedhet. A szőhegyen álló templom először a Miasszonyunk nevet viselte, majd később, mikor Balf védőszentjének választotta Szent Farkast, kapta meg a püspök nevét. Szent Farkas (Wolfgang) Szent István király felesége, Gizella királyné nevelője és lelkiatyja volt, a hagyomány szerint sokáig ezen a vidéken élt remeteként.

szent-farkas-vartemplom-balf

A temetőkertben álló gótikus Szent Farkas templomról egy okiratból tudunk először, 1336-ból. A templomot lőrésekkel épített fal vette körül, és valószínű, hogy ennek okán kapta a vártemplom jelzőt. Ez a lőréses erődfal jórészt ma is áll, vélhetően a török támadások ellen emelték az 1600-as évek táján. (Hasonlóakkal találkozhatunk még a Fertő-tájon, Burgenlandban például Fertőszéleskút, Oka, Feketeváros megerősített erőd jellegű templomainál.)

A vártemplom nyugati oldalára épített torony egyben őrtorony is lehetett. A torony a templom egyik érdekessége is, ehhez hasonlót ritkán találni az országban: alul négyszögletes, majd az első párkányzat fölött nyolcszögűvé válik, emeletén pedig tágas gótikus ablakok helyezkednek el.

A templom egyhajós, dongaboltozatú, nyolcszögletű szentélye a 14. századból származik. A múlt században többször is végeztek falkutatásokat, a padlózatot is felbontották, mert korábban a templombelsőt temetkezési helyként használták. Itt temetkezetek a Wosinski család tagjai.

Az oltárkép Szent Farkast ábrázolja, a freskókat Wosinszky Kázmér festőművész készítette. A templom berendezése pedig a 19.-20. századból való.

1578-ban az evangélikusoké volt, majd 1673-ban a katolikusok kezére került.

1944–1945-ben Balfon volt a környék egyik legnagyobb munkatábora, a foglyok az erdőben és a balfi dombokon ásták a mai „zsidóárkoknak” hívott erődrendszert. Az itt meggyilkolt közel kétezer munkaszolgálatos, közöttük Szerb Antal író-irodalomtörténész emlékére emelték a templom kőkerítése mellett a balfi nemzeti emlékhelyet.

Az egykor híres balfi fürdő területén álló fürdőkápolna megépítését követően a Szent Farkas-temlomerőd fokozatosan elvesztette jelentőségét, ma csak a temetések alkalmával tartanak szentmiséket.

Hol találom?

Balf településközpontjából, a Fő útcáról lekanyarodó Vártemplom utcán juthatunk fel a dombtertőre. A kesekeny utca autóval is járható, a temető előtt néhány autó számára van parkoló. A dombon találjuk a nemzeti emlékhelyet, s innen nyílik a temetőkapu.

A Fertő-tó kerülő kerékpárút itt vezet el, kikerülhetetlen látnivaló.

Balfról itt olvashat bővebben.