Széchenyi "Üdvleldéjétől" a Nemzeti Sírkertig

Magazin

Széchenyi „Üdvleldéjétől” a Nemzeti Sírkertig

A temetők az emlékezés mellett a csendes elmélyedés színterei is, ahol méltó környezetben tehetünk kultúrtörténeti sétákat és adhatjuk át magunkat a szemlélődésnek – nem csak mindenszentek és halottak napja idején.

A Fertő-táj legszebb sírkertje a nagycenki Széchényi sírkert, ahol a Széchényi Mauzóleumot is fel tudjuk keresni. Valójában köztemető, ide temetkeznek ma is a nagycenki lakosok, ám a gróf Széchényi-család okán ez a Nemzeti Sírkert része.

Kevéssé ismert, hogy Széchenyi Istvánt élénken foglalkoztatta a „ honunk közepén ” egy „ szabad ég alatti ” nemzeti sírkert, pantheon kialakításának terve, amely elképzelése szerint a londoni Westminster, vagy a regensburgi Walhalla mintájára született volna. Széchenyi volt az első, aki ilyesmire gondolt, a Kelet Népében, majd az Üdvlelde című munkájában le is írta a nemzet nagyjainak közös temetkezési helyével kapcsolatos elképzelését.

„Ha tudni akarod, hogy egy nemzet mennyire becsüli a múltját, nézd meg a temetőit” – írta.

A Széchényi, sárvár-felsővidéki grófi család mauzóleuma a nagycenki sírkertben. Széchenyi nyughelye, a nagycenki temetőben álló Széchényi Mauzóleum ma a Nemzeti Sírkert része.

Üdvlelde

Széchenyi a „szabad ég alatti” temető elnevezését is kitalálta, és erre az „üdvlelde” szót javasolta. Ennek helyszínéül a budai hegyeket, de leginkább a Szent Gellért-hegy pázsitos részét ajánlotta. Azt temethették volna ide „ki jó sikerrel járult a magyarnak szellemi és anyagi kifejtéséhez” tekintet nélkül vallásra, nyelvre, fajra, társadalmi osztályra.

Kortársait azonban ekkor nem érintette meg a gondolat, de később elképzelése a Fiumei Úti Sírkert létrejöttével részben valóra válhatott.

Ma a Nemzeti Sírkert az, amelybe a magyar történelem és kultúra jelentős alakjainak sírjai tartoznak.

Az ország bármelyik köztemetőjében rábukkanhatunk egy-egy olyan sírra, amely a Nemzeti Sírkert része.

A Nemzeti Sírkert valójában egy virtuális sírkert, része lehet bármely magyarországi sírhely, hősi temető, temetkezési vagy kegyeleti emlékhely.

Sopronbánfalvi Hősi temető.

Ma Sopronban 49 olyan kiválóság sírhelyét tartja számon a Nemzeti Örökség Intézete a temetőkben, melyek a Nemzeti Sírkert részei. Katonatisztek, mérnökök, orvosok, tudósok és művészek, egyházi személyek, egyetemi tanárok sírhelyeit találjuk közöttük. Tizenkilencen nyugszanak az Evangélikus temetőben, tíz kiválóság a Régi Szent Mihály temetőben, tizennégyen az Új Szent Mihály temetőben, Margaret Mahler világhírű gyermekorvos, pszichiáter, pszichoanalitikus síremléke a Zsidó temetőben áll, ketten pedig (köztük vitéz nemes Molnár László, a Magyar Királyi Légierő hősi halált halt pilótájája) pedig a Sopronbánfalvi Hősi temetőben nyugszik.

Vannak sírok a Fertő-tájon és a Sopron környéki településeken is, melyek a Nemzeti Sírkert részei, így Fertődön az Esterházy hercegi család sírdombja, és Porpáczy Aladár kertészmérnök, egykor az MTA tagja, egyetemi tanár sírja. A Sopron melletti Ágfalván pedig Baracsi László, a nyugat-magyarországi felkelés (1921) első hősi halottjának sírja.