Soproni érdekességek – A soproni 56-os divízió Kanadában
Az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot követően sokan a kényszerű emigrációt választották a soproni egyetemről is. A mintegy 390 erdőmérnök hallgató közül kb. 300 hagyta el Sopront 1956. novemberében, ezek közül 60 visszatért, 200 Kanadába indult, a többi szétszóródott a nagyvilágban.
Az akkori Soproni Erdészeti Iskola exodusa egyedülálló, a történelemben páratlan kivándorlás volt.
A soproni erdészhallgatók története egy hihetetlen, egyedülálló sorstörténet az 1956-os magyar emigráció históriájából. Történetük egyszerre megdöbbentő és megható.
1956. novemberében az oktatók majdnem fele, a hallgatók jelentős többsége hagyta el a soproni főiskolát, az országot és Ausztriába menekült. Az oktatók és hallgatók nagyobb részét először az osztrák Traiskirchenben állomásoztatták. Miután a hallgatók együtt akartak maradni, a British Columbia Egyetem Erdőtudományi Kara ajánlotta fel „örökbefogadásukat”. Így 1957. januárjában 14 oktató és 200 hallgató indult el együtt Kanadába, hogy megalapítsa az új iskolát, az UBC Erdőtudományi Karának Soproni osztályát Vancouverben. Ez lett az UBC-n a „Sopron Division”.
1961 májusában végzett itt az utolsó osztály.
Kanadai erdészeti szakmai körökben a soproniak nyomása, befolyása olyan nagy volt, hogy tréfásan „magyar maffiaként” emlegették őket – írta Kozák Antal professzor a UBC honlapján.
A kép a kanadai British Columbia egyetemen készült 1957-ben, a soproni erdészhallgatók láthatók rajta. (Forrás: Forrás: https://forestry.ubc.ca/about/our-history/sopron-story/)
Még Ausztriában Roller Kálmán, az Erdőtudományi Kar dékánja – később a vancouveri University of British Columbia Magyar Divíziójának dékánja – mindent megtett azért, hogy a csoport egyben maradhasson, és olyan helyzet jöhessen létre, hogy tanulmányainkat Magyarországra való visszatérésig folytathassák. Visszaemlékezéseik szerint, a hallgatók és az oktatók többsége is remélte, ha rendeződik a magyar helyzet, akkor nyugati segítséggel vissza térhetnek a soproni főiskolára. Amikor kiderült, hogy a Magyar Erdészeti Iskola nem maradhat tartósan Ausztriában, Roller dékán húsz országba küldött levelet, amelyben ismertette a helyzetet. Kanada válasza volt a legígéretesebb.
A British Columbia Egyetem Erdőtudományi Kara ajánlotta fel a soproni erdészeti hallgatók befogadását, és öt évig garantálta a képzés fenntartását. Garantálták azt is, hogy az oktatás magyar nyelven folytatódik, fokozatosan bevezetve az UBC professzorok által tartott angol kurzusokat.
Az 50-es évek végén, a 60-as évek elején közel 100 magyar hivatásos erdész kapott munkát Kanadában, különféle erdészeti és erdőmérnöki pozíciókban dolgoztak, sokan közülük egészen magas beosztást elérve.