Séta a soproni Szent Mihály-templom kertjében

Sopron legrégebbi plébániatemploma a város védőszentjének, Szent Mihálynak a nevét viseli, méretei és arányai okán a Budavári Mátyás-templom után az ország legjelentősebb gótikus alkotása.  

A Szent Mihály-templom eredetileg 13. századi román kori, Szent István idejéből. Meglehet, akkor még vályogból és fából készült. Egy dombon, Sopron erődített városfalain kívül épült fel, a kora középkor szokásainak megfelelően a temetőben. Az évszázadok során aztán benépesült a templom körül a város, közvetlen környékén pedig a soproni borosgazdák telepedtek meg.

A templom mellett ma is a „régi” Szent Mihály temető helyezkedik el, amely már a rómaiak idejében is temető volt.

A temlom az évszázadok során több átalakításon esett át, 19. századi restaurálása nagyrészt id. Storno Ferenc nevéhez köthető. A templomkertben kialakított keresztút pedig fia, ifj. Storno Ferenc munkája.

A Storno-család Sopron városának egyik legismertebb családja.

Id. Storno Ferenc (1821-1907) kéményseprő mesterből lett festőművész, építőművész, restaurátor. Első jelentős restaurátori munkája volt a soproni Szent Mihály-templom, de az ő nevéhez fűződik – többek között – a pannonhalmi bencés apátság templomának restaurálása is. Mindemelett műgyűjtő is volt, csodálatos tárgyakat, emléket gyűjtött, restaurált és őrzött meg.