• harsfasor-nagycenk

Nagycenki hársfasor

A nagycenki Széchenyi-kastélytól induló és a Fertőboz feletti dombsor gerincéig vezető, mintegy 250 éves hársfasor természeti, kultúrtörténeti és kertépítészeti érték. A nagycenki hársfasor országosan az egyik első védettség alá vont terület. 

Ennyire tisztán a kertet a tájba kitágító fasor nincs több hazánkban – írják róla. Feltételezhetően 1754 és 1760 között ültették gróf Széchényi Antal feleségének, Barkóczy Zsuzsannának a kívánságára.

nagycenki-harsfasor-szechenyi-kastely

A Széchenyi-kastély és a Hársfasor is része a 2001-ben az UNESCO világörökségi rangot kapott Fertő-tájnak. A kastélypark is és a hársfaallé is hazánk történeti kertjei közé tartozik, természetvédelmi terület.

Széchényi Antal (1714–1767) 1740-ben költözött feleségével, gróf Barkóczy Zsuzsannával a kiscenki kastélyba.

A grófné a kastély köré barokk franciakertet terveztetett és ehhez kapcsolódott szervesen a kastély bejáratától a Fertő tó, Fertőboz irányába nyíló hársfasor, mely a Kiserdőben ért véget. Itt a korabeli főúri ízlésvilágnak megfelelően a grófnő egy remetelakot, majd később egy remetekápolnát is építtetett. 

szent-tekla-szobor-nagycenk-harsfasor
nagycenk-harsfasor

 Az egykor a Hársfasor végén álló Remetekápolnát 2020-ban az eredeti épület alapján rekonstruálták és „áthelyezték” a kastély bejáratával szemközti szoborparkba. Itt, a Hársfasor elején építették fel újra.

harsfasor-nagycenk

A kettős fasor jellegzetes példája az úgynevezett „allée vert”-nek, melynek közepén zöld gyepfelület húzódik, s csak a két szélén tapostak ösvényt az emberek. Ez a kedvelt kertészeti motívum a maga korában a sétalovaglás célját is szolgálta. Az allée verte Magyarországon kivételes ritkaságnak számít.

Vélhetően eredetileg a fasor hatszáz fából állt és 2275 méter hosszú volt. A fák ültetési távolsága 4 öl, azaz 7,58 m, a két fasor közötti távolság pedig 12 öl, azaz 22,75 méter lehetett. Az első katonai felmérés idejében (1783 és 1785 között) a hársfasor már biztosan létezett, hiszen ezen a korabeli térképen már feltűntették.

harsfasor-nagycenk

Földváry Miksa és Kaán Károly már az 1930-as években hívta fel a figyelmet a nagycenki hársfasor természeti, kultúrtörténeti és kertépítészeti értékeire.

Nekik is köszönhető, hogy a Nagycenki hársfasor egyike volt az első védett területeknek hazánkban, 1942-ben a Magyar Királyi Földmívelésügyi Miniszter rendelkezésével nyilvánították védetté.

Nagy valószínűséggel a fasor közel fele ma is az eredeti állományból (kislevelű hárs, Tilia cordata) származik. Napjainkban a hársfasor génhiteles megújítása a cél, ugyanis az idők során a fasor állapota fokozatosan romlott, minden évben újabb és újabb példányok pusztultak el.

Képek frissítve:2023. november

Hol találom?

Közvetlenül a Széchenyi-kastély főbejáratával szemben. Itt áll egy szoborpark, kerékpáros pihenővel. Ide nem messze találunk egy hatalmas autóparkolót is, a Széchenyi Kisvasút „Kastély” állomását, egy vasút tematikájú interaktív játszóparkot és egy Mozdonyskanzent is, melyek azonban csak a kisvasút közlekedési idejében vannak nyitva.

Ha a kastélytól elindulunk a Hársfasoron, elérkezünk Széchenyi István Béla fia és fiatalon elhunyt felesége, Erdődy Hanna díszes vörösgránit szarkofágjához. Ettől a ponttól már érdemes fontolóra venni és gyalogosan átmenni a fertőbozi Gloriette kilátóhoz.