Nagycenki hársfasor
A nagycenki Széchenyi-kastélytól induló és a Fertőboz feletti dombsor gerincéig vezető, mintegy 250 éves hársfasor természeti, kultúrtörténeti és kertépítészeti érték. A nagycenki hársfasor országosan az egyik első védettség alá vont terület.
Ennyire tisztán a kertet a tájba kitágító fasor nincs több hazánkban – írják róla. Feltételezhetően 1754 és 1760 között ültették gróf Széchényi Antal feleségének, Barkóczy Zsuzsannának a kívánságára.
A Széchenyi-kastély és a Hársfasor is része a 2001-ben az UNESCO világörökségi rangot kapott Fertő-tájnak. A kastélypark is és a hársfaallé is hazánk történeti kertjei közé tartozik, természetvédelmi terület.
Széchényi Antal (1714–1767) 1740-ben költözött feleségével, gróf Barkóczy Zsuzsannával a kiscenki kastélyba.
A grófné a kastély köré barokk franciakertet terveztetett és ehhez kapcsolódott szervesen a kastély bejáratától a Fertő tó, Fertőboz irányába nyíló hársfasor, mely a Kiserdőben ért véget. Itt a korabeli főúri ízlésvilágnak megfelelően a grófnő egy remetelakot, majd később egy remetekápolnát is építtetett.
Az egykor a Hársfasor végén álló Remetekápolnát 2020-ban az eredeti épület alapján rekonstruálták és „áthelyezték” a kastély bejáratával szemközti szoborparkba. Itt, a Hársfasor elején építették fel újra.
A kettős fasor jellegzetes példája az úgynevezett „allée vert”-nek, melynek közepén zöld gyepfelület húzódik, s csak a két szélén tapostak ösvényt az emberek. Ez a kedvelt kertészeti motívum a maga korában a sétalovaglás célját is szolgálta. Az allée verte Magyarországon kivételes ritkaságnak számít.
Vélhetően eredetileg a fasor hatszáz fából állt és 2275 méter hosszú volt. A fák ültetési távolsága 4 öl, azaz 7,58 m, a két fasor közötti távolság pedig 12 öl, azaz 22,75 méter lehetett. Az első katonai felmérés idejében (1783 és 1785 között) a hársfasor már biztosan létezett, hiszen ezen a korabeli térképen már feltűntették.
Földváry Miksa és Kaán Károly már az 1930-as években hívta fel a figyelmet a nagycenki hársfasor természeti, kultúrtörténeti és kertépítészeti értékeire.
Nekik is köszönhető, hogy a Nagycenki hársfasor egyike volt az első védett területeknek hazánkban, 1942-ben a Magyar Királyi Földmívelésügyi Miniszter rendelkezésével nyilvánították védetté.
Nagy valószínűséggel a fasor közel fele ma is az eredeti állományból (kislevelű hárs, Tilia cordata) származik. Napjainkban a hársfasor génhiteles megújítása a cél, ugyanis az idők során a fasor állapota fokozatosan romlott, minden évben újabb és újabb példányok pusztultak el.
Képek frissítve:2023. november
Hol találom?
Közvetlenül a Széchenyi-kastély főbejáratával szemben. Itt áll egy szoborpark, kerékpáros pihenővel. Ide nem messze találunk egy hatalmas autóparkolót is, a Széchenyi Kisvasút „Kastély” állomását, egy vasút tematikájú interaktív játszóparkot és egy Mozdonyskanzent is, melyek azonban csak a kisvasút közlekedési idejében vannak nyitva.
Ha a kastélytól elindulunk a Hársfasoron, elérkezünk Széchenyi István Béla fia és fiatalon elhunyt felesége, Erdődy Hanna díszes vörösgránit szarkofágjához. Ettől a ponttól már érdemes fontolóra venni és gyalogosan átmenni a fertőbozi Gloriette kilátóhoz.