A Magyar Királyi Nemesi Testőrség palotája Bécsben

Az egykori Magyar Királyi Nemesi Testőrség palotája, azaz a bécsi Testőrpalota nem tekinthető turisztikai látványosságnak, mivel abban ma osztrák szövetségi hivatal működik. Azonban az épület fontos kultúrtörténeti emlékünk, ezért, ha a Ring környékén járunk, vessünk egy pillantást gyönyörű homlokzatára.

Az eredeti nevén Trautson-, Gárda- vagy Testőrpalotát 1710 -1712-ben tervezte Trautson herceg felkérésére a legnevesebb osztrák barokk építész, id. Fischer von Erlach.

Az első testőrök 1760-ban költöztek az épületbe, miután Mária Terézia királyi kiváltságlevélben megalapította a magyar királyi testőrséget. A Trautson-palotát a kincstár vásárolta meg a magyar nemesi testőrség számára.

Ebben az időben még minden vármegye ajánlhatott két fiatal nemest a gárdába, és persze állta is az összes költséget. Kezdetben 120-an látták el a szolgálatot. Ez leginkább azt jelentette, hogy amikor az uralkodó magyar királyi minőségében tűnt fel valahol, a testőrség tagjai adták a díszszolgálatot, máskor pedig a Hofburgban álltak őrséget vagy diplomáciai küldetést teljesítettek. A testőrség tagjai katonai képzést kaptak, de nyelvi, bölcsészeti és jogi tanulmányokat is folytattak.

Parancsnokai a legtehetősebb magyar családok fiai voltak, mint például az Esterházyak vagy a Pálffyak. Mások mellett, Esterházy Antalt és Miklóst ábrázoló festmények ma is láthatók az épületben.

1849-ben feloszlatták a gárdát, majd a kiegyezés után újra indították, de ekkor már kifejezetten katonai szervezetté vált. Végleg az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásakor szűnt meg, amikor IV. Károly felmentette az esküjük alól a személyéhez hű, utolsó testőröket.

A Testőrség első tagjai jelentős alakjai a magyar művelődéstörténetnek (testőrírók), akik a bécsi, pezsgő szellemi élet hatására szinte új fejezetet nyitottak a magyar irodalomban. Bessenyei György Bécsben megjelent Ágis tragédiája talán a magyar felvilágosodás kezdete. Később a testőrség tagja volt – a teljesség igénye nélkül – Kisfaludy Sándor, Török Ignác aradi vértanú, Görgei Artúr, Klapka György, Hrabovszky János altábornagy.

A monarchia szétesését követően az épületben működött vagy 40 éven át a Collegium Hungaricum, majd pedig 1962-ben a magyar kormány az erősen felújításra szoruló, Museumstrasse 7. szám alatti palotát az osztrák államnak adta el.