Keresztelő Szent János (Johannita) templom

A Máltai Lovagrend a 13. században telepedett le Sopronban. Vállalták a nyugati határ védelmét, vámot szedtek, ispotályt építettek, rendházuk mellett pedig templomot emeltek Keresztelő Szent János tiszteletére. Míg az országban a johanniták által épített templomok sorra elpusztultak, ma hazánkban a soproni – egykori nevén Bécsi külvárosban álló – Szent János templom az egyetlen, amely megalapítása óta áll, átvészelve az évszázadokat.

A kardforgatás mellett a tudományokat is művelő lovagok rendháza hiteleshelyként működött, így  a soproni írásbeliség első központjának tekinthető.

A Jeruzsálemi Szent János Lovagrend, azaz a Máltai Lovagrend tagjai 1217-ben, az ötödik keresztes hadjárat alkalmával elkísérték II. Endre királyt a Szentföldre. Visszatérve az országba kapták meg az akkor Babóti kapunak nevezett Bécsi kapu vámjogát, így letelepedtek Sopronban. IV. Béla 1247-ben állapodott meg velük, hogy 50 fegyveres lovaggal megvédik Pozsony, Moson, Vasvár, Németújvár és Sopron várát az osztrákoktól. A johhanniták vagy 100 éven át tartózkodtak Sopronban.

Az eredetileg szabadon álló, most már a szomszédos házakhoz kapcsolódó, mai Bécsi utcai templom a lovagok távozása után elhanyagolt állapotba került, a város polgárainak adományaiból próbálták meg rendbe hozni. 1636-1674-ig a jezsuiták templomaként működött a rendházzal együtt – mindkettőt gróf trakostyáni Draskovits György győri püspök, a johanniták kommendátora adta át a rendnek. A püspök ide temetkezett 1650-ben. Amikor 1773-ban feloszlatták a jezsuita rendet, a templomot elárverezték. 1779-ben báró Meskó Jakab vette meg, aki 1782-ben a Szent Györgyről nevezett Soproni Társaskáptalannak ajándékozta.

A kapu feletti mellképen egy címer látható: Wetzer Farkas pecsétje alapján mintázta id. Storno Ferenc. Wetzer Farkas a Szent János templom papja volt a 16. században.

A Keresztelő Szent János-templom utolsó nagyívű restaurálása 1886-1890 között zajlott, a soproni ifjabb Storno Ferenc tervei alapján. Lebontották a torony hagymasisakját, helyette hegyes magas sisakot építettek és berendezését neogótikusra cserélték. A Jézus megkeresztelését ábrázoló barokk stílusú főoltárkép pedig az ide nem messzi Szent Mihály templomba került.

A templom tornyában ma is két harang lakik: A Lisieux-i Szent Teréz nagyharang és a Szent József kisharang. Mindkettőt a soproni Seltenhofer Frigyes és fiai öntötték 1928-ban városi műhelyükben.

Hol találom?

Az egykori Bécsi külvárosban, a Bécsi utcában. Érdemes felsétálni ide a városközpontból, a Poncichter-negyeden át, ahol számos látnivaló van. A szakrális emlékeket keresők kapaszkodjanak fel a Szent Mihály-templomhoz, Sopron legrégebbi templomához, ahol egy látogatóközpont is működik. Érdemes innen egy 5 perces sétával felmenni a Bécsi-dombra is, ahol egy fantasztikus kilátást ígérő panorámateraszról megcsodálható Sopron, ellátni a Schneebergig tiszta időben. Felkereshető a soproni királykoronázás emlékére állított szobor, illetve a római kori amfiteátrum maradványait is bejárhatjuk a témaparkban, mielőtt a Bécsi-dombi tanösvényen nézegetnénk egy kicsit. Útközben vessünk egy pillantást az Esernyős házra.