Látnivalók az Őrségben

Kercaszomor – református harangláb és a Szomoróczi tanösvény

Az Őrségben járva számos haranglábat találunk, ám a református szomoróci (Kercaszomor) harangláb azért is különleges, mert a hazánkban rendkívűl ritka egyágasos haranglábak közül való.

Kercaszomor a magyar-szlovén határon fekszik az Őrségben, nem messze Magyarszombatfától, Körmendtől 40 kilométerre. Kiváló kirándulóhely, számos túraút érinti, így a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra, a Szent Márton Gyalogos Túraút, vagy a Vasfüggöny turistaútvonal (Iron Curtain Trail).

A település csupán 5 km hosszú egyutcás falu, amely Kerca és Szomoróc községek összevonásából jött létre. Mindkét község a történeti Őrség falvai közé tartozik, s mint ilyen, a kora Árpád-korban a határőrizet ellátásában látott el fontos szerepet. A falvak lakói az első királyaink által az országhatár védelmével megbízott őrök utódai.

A református Szomoróci haranglábat 1877-ben emelték, a hazánkban rendkívűl ritka, úgynevezett egyágasos haranglábak közül való. „Ágasát” egyetlen tölgy rönkből faragták ki, felülről nyolcszögletű sisak védi, négyszögletes boronafal veszi körül, amire szoknyaszerű sátortető támaszkodik.

Harangját Sopronban öntötték (közel 36 ezer koronáért), miután az elsőt, az I. világháborúban a helyieknek be kellett szolgáltatniuk fegyver és lőszergyártás céljára. A harangot Sopronból vasúton szállították Dávidházáig, ahonnan lovaskocsival vitték a helyszínre, 1923-ban szentelték fel.

Szomorócról tudni kell, hogy a világháború után a Szerb-Horvát-Szlovén királysághoz csatolták, s mintegy 18 hónapig ide is tartozott. De a színmagyar kis falu lakói nem hagyták magukat, fegyveres felkelésüket követően végül 1922. február 9-én a települést visszacsatolták Magyarországhoz. Így aztán a harang is azt a feliratot kapta: ” A Jugoszláv uralom alóli felszabadulás emlékére szerezte Szomoróc község lakossága 1922. évben.”

A legbátrabb falu

2008. óta Kercaszomor büszkén viseli a „Communitas fortissima” – legbátrabb falu kitüntető címet.

A Centenáriumi emlékmű. A felkelés 100. évfordulóján felavatott emlékművet Kékesi Gábor szobrászművész és Ferencz Ádám kőfaragó készítették. Az emléktáblán elhelyezett tábla azoknak a neveit sorolja fel, akik résztvettek a felkelésben.

„Szomoróczi” tanösvény

Érdemes végigjárni a Kercaszomor kulturális értékeit bemutató „Szomoróczi” tanösvényt.

A tanösvény hossza: 3 km, mely a faluban aszfaltos úton halad. Kerékpárral, és babakocsival is bejárható.

Kiindulópont: zöld szomoróczi tábla (46° 47’ 3,70497” 16° 19’ 49,89514”)
Végpont: szomoróczi temető (46° 47’ 3,07037” 16° 18’ 41,52503”)
A tanösvény állomásai:
1. A tanösvényt bemutató térképes tábla
2. Kercaszomor, a „legbátrabb Község”
3. Szent Vencel-templom és Szentviszló falu
4. Harangláb
5. Tűzoltókocsi
6. Sökfás temető

A tanösvény a Fürge cselle tanösvénnyel (ez a Kerca-patak és környékének élővilágát mutatja be) kiegészülve körtúraként is bejárható.