Látnivalók Burgenlandban

Hat érdekesség Burgenland fővárosáról, Kismartonról (Eisenstadt)

Eisenstadt (Kismarton) Ausztria legkeletibb, egyben a leglaposabb és legújabb tartományának székhelye. A határközeli város valóságos turistaparadicsom, az Esterházy-kastély, a Haydn Ház, a Hegyi templom nemzetközi tekintetben híres látványosságok.

Szép számban látogatjuk mi magyarok is, ezért összeállításunkban néhány kevésbé ismert érdekességet és furcsaságot gyűjtöttünk össze a várossal kapcsolatban.

#1 A világ legkisebb nagyvárosa

Ez valójában egy márkanév, melyet Burgenland tartományi fővárosa marketingjében használ, de szó mi szó, van benne igazság. Mindenekelőtt a lakosok száma: az állami fővárosban (Landeshauptstadt) a legfrisebb adatok szerint nem sokkal több mint 16 000 ember él, ha úgy vesszük, kevesebben, mint Bécs I. kerületében. Ha a hazai szomszéd városokhoz hasonlítjuk, akkor meg pláne furcsa ez egy fővárostól, hiszen Sopront, Győrt vagy dél-burgenlandi irányból nézve Szombathelyt sok tízezren lakják.

Eisenstadt, ahol nagy emeletes toronyház is csak egyetlen van, már első pillantásra is kellemes kisvárosi hangulattal bír. A mai várost 1920 után hozták csak létre, amikor hat kisebb településrészt mesterségesen összeolvasztottak. Így lett Kismarton (Eisenstadt), Alsókismartonhegy (Eisenstadt-Unterberg) és négy kisközség: Kishöflány (Kleinhöflein), Felsőkismartonhegy (Eisenstadt-Oberberg), Kismartonváralja (Eisenstadt-Schlossgrund) valamint Lajtaszentgyörgy (Sankt Georgen am Leithagebirge) településekből egy „nagy” város, majd tartományi főváros. Ez utóbbiak különben híresen jó bortermő helyek, ma is tele klassz kis helyi borozóval (Buschenschank vagy Heuriger), ahová érdemes betérni, de az időpontokat előre kell kifigyelni, ugyanis naptár alapján, azaz bizonyos napokon vannak csak nyitva.

És ha már a bort említjük, akkor…

#2 Bor, bor, bor

Bár az Esterházy-kastélyról és Haydnról nevezetes, mégis leginkább a bor Eisenstadt identitásának egyik legfontosabbja. Gazdaságának alapját ősidők óta a szőlőművelés jelentette, a Lajta-hegység déli lejtőin már a 14. században 170 hektáron termesztették a szőlőt.

Ennek köszönhette kiváltságait is, ugyanis a szomszédos Sopron és Rust (Ruszt) mellett, Kismarton is szabad királyi város rangot szerzett magának. Mindez 1648-ban történt és jó sokba került: 16000 aranyforintot és 3000 mérő (ca. 186 ezer liter) bort adtak érte.

A borhoz való jó viszony az egész tartományban máig megmaradt, úgy tudni, ma a burgenlandiak átlagosan napi 44 gramm tiszta alkoholt fogyasztanak. Ha onnan nézzük, hogy az osztrák fogyasztási átlag ennél lényegesen alacsonyabb, 26 gramm körül van, akkor ez bizony derék teljesítmény.

Kapcsolódó tartalom

kismarton-eisenstadt-kalvaria-hegy-templom

Eisenstadt – tippek városlátogatóknak

#3 Eisenstadt – a Vasváros

Neve miatt sokan hiszik, hogy a település egykor bőséges vaslelőhely és vaskereskedelmi központ volt és erről is nevezték el, de nem. Az Eisenstadt nevet a települést a középkorban körülvevő városfalról kaphatta, amely egy időben akár a vas, különösen erősnek és bevehetetlennek bizonyult. Innen a vasváros. Eherne vagy Eiserne névből alakulhatott ki a mai Eisenstadt elnevezés.

#4 Az elveszett Haydn-koponya sztorija

Eisenstadtban szinte minden sarkon Haydn nevével találkozunk, köztudomású, hogy az Esterházy hercegség szolgálatában állva sokáig élt itt. A kastély melletti utcában háza volt, a város szélén pedig még egy kis fűszerkertje is. Egy tematikus Haydn sétautat is kialakítottak Kismartonban és ki másról, mint róla nevezték el az Esterházy-kastély csodás koncerttermét is. Ám „Haydn-papa” egyáltalán nem volt burgenlandi, mint ahogyan azt sokan hiszik. 1732-ben az alsó-ausztriai Rohrauban született, amely Burgenland északi határán van.

Haydn és a város kapcsán el kell meséljünk egy bizarr történet, a zeneszerző koponyájának történetét. 1809. május 31-én bekövetkezett halála után Haydnt a bécsi-meidlingi temetőben helyezték örök nyugalomra. Illetve így gondolták, azonban a temetés után alig néhány nappal, csendben és titokban illetéktelenek kilopták a sírból a koponyáját. A cselekedet mögött két tolvaj állt, akik – mint sokan mások ebben a korban – a zseni koponyáját „tudományos vizsgálat” céljából választották el a testtől.

A dologra akkor derült fény, mikor 1820-ban Esterházy parancsára Haydn földi maradványait Kismartonba szállították, de a koponya helyett csak parókát találtak. Az elkövetőket gyorsan megtalálták, ám volt még egy csavar a történetben: az egyik tolvaj felesége a házkutatás során beteget színlelt és az ágyába rejtette a koponyát, majd Esterházynak egy hamisat adtak át.

A dráma csaknem 150 évvel Haydn halála után, 1954-ben ért végre nyugvópontra, ekkor került a hosszú és méltatlan huzavona után Haydn valódi koponyája csontjai mellé a kismartoni Hegyi templom kriptájába.

#5 tartományi székhelyi rang

Amikor létrejött Burgenland tartomány, elég nehezen találtak neki fővárost, azaz tartományi székhelyet. A nehézségek egyik oka bizonyára az volt, hogy Trianon után még nagyon sokáig bíztak abban, hogy mégis Sopron lehet majd Burgenland fővárosa. Elsőként átmenetileg Bad Sauerbrunn (Savanyúkút) lett a székhely, de a későbbiekben már négy település is vetélkedett a lehetőségért. Végül eldőlt a dolog, és 1925. októberében Kismartonba költözött a tartományi székhely, amely azonban alkotmányos rangját csak 1981-ben kapta meg. Így történt, hogy az Esterházy-kastélyba a hercegi család helyett a háború után jó időre a burgenlandi tartományi kormány, majd a bíróság költözött be.

#6 az igazi kuriózum azonban…

… mi más is lenne, mint a burgenlandi nyelvezet, melyben a tiszta magánhangzók nem kapnak túl nagy jelentőséget. Németet beszélő honfitársaink igen csak elcsodálkoznak, mikor először hallják. Készüljünk fel arra is, hogy esetenként úgy tűnhet, tősgyökeres beszélőpartnerünk nem érti a klasszikus németet, de sebaj, Burgenlandban, így Kismartonban is szinte mindenhol dolgozik magyar, értik a magyar szót is.

Ha pedig neki vágunk Eisenstadt felfedezésének, így tudunk parkolni.