Hany Istók tanösvény
A Hany Istók tanösvény a Dél-Hanságban, a Kapuvárhoz közeli Osli és Bősárkány települések között található a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban.
Régen vélhetően még a Balatonnál is nagyobb egybefüggő vízterület volt ezen a vidéken. A Hanság (Waasen) nyugaton a Fertővel egységes vízrendszert képezett, keleten pedig a Duna ősi ártéri erdeihez kapcsolódott.
A Hanságról, erről az óriási és nagyon különleges lápvidékről a következőket érdemes tudni:
Mivel csapadékos időszakokban a víz hatalmas áradásokat okozott és elöntötte a környező falvakat és földeket, már Mária Terézia korában épültek vízelvezető csatornák. Az idők során nagy kiterjedésű erdőket irtottak ki, és kitermelték az egykor folyamatosan víz alatt álló területeken képződött, akár több méter vastagságú tőzeget.
A Fertőtől a Pomogy (Pamhagen) és Eszterháza (ma Fertőd) közötti – az Esterházy hercegség által építtetett – mesterséges gáttal elválasztott, és számos csatornával lecsapolt Hanság a 18. és a 19. századra egyre inkább egy nagy mocsaras terület lett. Aztán pedig a kisebb-nagyobb csatornák létesítése, a lecsapolások következtében a mocsárrétek, a nádas területek és a kis tavak nagy része a múlt századra el is tűnt. A terület romlását korunkban sikerült megállítani a két nemzeti park (az osztrák Neusiedler See–Seewinkel és a hazai Fertő–Hanság) élőhely-rekonstrukciós intézkedéseivel, sőt egyes helyeken meg is fordították a folyamatot.
A Hanság magyar részének nagy élőhely-rekonstrukciós területeit (Nyirkai-Hany és Osli-Hany) létrehozásuk után hamarosan újra fajgazdag madárvilág népesítette be.
Nagyon különleges kirándulóhely.
Az 5 km hosszú Hany Istók tanösvény kiindulópontja az Esterházy Madárvárta, az ország egyik első madármegfigyelő állomása, mely a nemzetei park gondozásában álló épület, de nem látogatható. (Itt letehetjük viszont az autót és egy kis park is van padokkal.)
Az Esterházy Madárvárta és a Király tói erdészház közötti nagyjából 3 km-es szakaszt autóval is meg lehet tenni, de az erdészháztól tovább már csak gyalogosan lehet haladni. A tanösvény először a Csíkos-Éger erdő szélén halad, fokozottan védett területen, széles, kavicsos, jól járható úton, melyen kerékpárral és akár autóval is közlekedhetünk, míg nem elérünk az erdészházhoz. (Az éger-erdőnél információs táblákról sok mindent meg lehet tudni a területről, de az erdős részre bemenni nem lehet.)
Az erdészháztól két irányba indulhatunk tovább.
Az erdészháztól balra tartó rövidebb útvonalon néhány perces sétával elérhető az Osli-Hanyban egy domb, a homokos „gorond”, ami a színpompás gyurgyalagok otthona. Ezek a méhészmadarak az egykori „lápsziget” felhagyott homokbányájának falában fészkelnek. Itt is találunk információs táblát és az ettől nem messze álló Osli-Hany kilátót (amely inkább madármegfigyelő torony), ahonnan jól lehet szemlélni a tájat és a madarakat.
A madármegfigyelőből az itteni vizes élőhelyen sok-sok vízimadárral, főként nyári ludakkal és récefélékkel, gémekkel találkozhatunk és kis szerencsével még a terület nagyragadozóit, a rétisast vagy a parlagi sast is megpillanthatjuk. Az év bizonyos időszakában a területen legelő vízi bivalyokat is látni lehet, és ezen a különleges élőhelyen él a rákosi vipera is.
A másik útvonal az erdészháztól kissé jobbra, az egykori lápvidék hangulatát őrző Király-tóig vezet, és Hany Istókról híres. A legenda szerint ugyanis 1749-ben két kapuvári halász egy fatörzsön kuporogva itt találta meg a kis lápi gyereket. A Király-tó a Hanság legmélyebb pontja, egy tőzegbányászatból visszamaradt tó, amely mára jórészt begyékényesedett és benádasodott. Lakója a rétisas és a fekete gólya, valamint sok hüllő és kétéltű. Útközben szintén egy láperdőn vezet át az út a tóig. Itt a Király-tónál is találunk egy madármegfigyelő tornyot.
A Király-tó és az Osli-Hany egy valaha óriási méretű égerláperdő helyén terülnek el, amelyből azonban mára már csak kisebb maradványok maradtak.
A Hany Istók tanösvénynek a Király tónál van vége, ám mehetünk tovább a Hanság másik emblematikus, országszerte ismert emlékhelye felé, a Mosontarcsai (Burgenland, Andau) hidat érinthetjük, ahol 1956-ban magyarok tízezrei menekültek el az országból.
elmenynektek.hu
elmenynektek.hu
elmenynektek.hu
