Látnivalók a Fertő-tájon - Fertőrákos

Frigyes lovag, a fertőrákosi világvándor szobra

Nem mondjuk, hogy a legjelentősebb látnivalók közé tartozik Frigyes lovag faszobra Fertőrákoson, de mégis akkora kuriózum, hogy érdemes megállni és szeműgyre venni a Fertőrákos Fő utcáján álló sisakrostélyos alakot.

Friedrich von Chreuzpeck, azaz Frigyes lovag a 15. század lovagvilágának egyik legkalandosabb életű bajvívója volt, egyben az egyik első híresség, akit a nagy múltú Fertő parti település, Fertőrákos szülötteként lehet számontartani.

Frigyes lovag Nagy Lajos király vitéze volt, Toldi Miklós kortársa, aki három világrészt zsoldosként és bajvívóként harcolt végig. A legenda szerint, Spanyolhontól Indiáig, Egyiptomtól Skandináviáig forgatta a kardot, s ritka jó katona lehetett, miután minden csatát túlélt, s ami abban a korban igen csak ritkaság számba ment: talán 70 éves koráig is élt.

Rákosy Frigyes lovag, eredeti nevén Friedrich von Chreuzpeck vélhetően 1290 körül született Fertőrákoson, és úgy tudni, eltemetve a Bécs melletti Baden Ágoston rendi templomának kriptájában van. Fertőrákos német neve Kroisbach, de a települést a középkorban Chreuzpecknek is hívták, innen eredhet a Friedrich von Chreuzpeck név.

A lovagról egyrészt Joseph von Hormayr, Mednyánszky Alajos 1829. évi bécsi történeti évkönyve és Hugo Hassinger 1949-ben megjelent művelődéstörténeti munkája emlékezik meg, ráadásul kalandos élettörténetét egy osztrák versfaragó is papírra vetette. Innen valók az írásos emlékek a vitéz, öreg bajnokról.

Frigyes már 16 éves korában lovagnak állt, s vonult hadba Albrecht német király, osztrák herceg oldalán, s 1311-ben már Szép Frigyes és Ottó hercegeket kísérte bajorföldi és itáliai hadjárataikra. Aztán az itáliai csataterek állandó szereplője lesz, majd Franciaországban jeleskedik, s gyorsan tovább is áll, következik Ciprus, Bizánc, a krími Tatárország és Kaffa, a génuai köztársaság fekete-tengeri gyarmatvárosa.

Még mai szemmel is nehéz követni a lovag harci vándorlásait, melyeket onnan tudhatunk, hogy Peter Suchenwirt osztrák versfaragó öntötte rímekbe. (Suchenwirt az osztrák hercegek bécsi udvarában élő, de sokat utazó, úgynevezett címerköltő volt, költeményeiben számos címerleírás található, többek között Nagy Lajos királyé is.)

Mindenestre Frigyes lovag nem volt rest harcolni Nagy Lajos király oldalán 1351-ben sem (vélhetően jó pénzért), hogy aztán később ismét a világ másik felére, a Szentföldre zarándokoljon harcolni tovább. Innen Konstantinápolyba hajózik, majd Bulgárián és Moldván keresztül érkezik vissza Magyarországra, s vélhetően 1360-ban hal meg.

Frigyest a fertőrákosiak nagy becsben tartják: a kalandor életű világvándor leeresztett sisakrostélyban ott áll a település Fő utcáján. Szobrát Frech Ottó készítette 2001-ben.