Fertőrákosi püspöki kastély

A Sopron közeli Fertőrákos évszázadokon át kiemelkedett a Fertő-parti falvak sorából, ugyanis a győri püspök birtoka, nyári rezidenciája volt, sőt, a török időkben a püspökség székhelye, központja is lett.

Az első olyan okirat, amely már a győri püspökség fertőmelléki birtokát említeni 1245-ből való. Az uradalom központja kezdettől fogva a kastély volt.

Rákos faluról az első írásos említés 1199-ből való: Imre király birtokadományozási levelében Rakus Villa néven határmegjelölő helyként szerepel. A környék legnagyobb földesura Sopron szabad királyi város volt, amely szerette volna birtokolni Rákost is, ezzel bezárni a város körüli jobbágyfalvak gyűrűjét. E miatt jó ideig állandó volt a viszály Sopron és a püspökségi birtok között.

Úgy tudni, a püspöki kastély helyén már korábban állt egy udvarház. A győri püspök és Sopron városának viszálykodása közepette az épületet azonban 1311-ben a soproniak teljesen lerombolták. Később, egy akkor kelt oklevél szerint – részben a soproniak jóvátételéből – aztán újra felépítették.

Az épületben maga Mátyás király is járt, aki pénzügyminisztere, Dóczy Orbán püspök vendégeként tartózkodott Fertőrákoson. A legendárium szerint gyönyörködött a Fertő tájban és vadászott.

A kastély alapjait Draskovics György püspök rakatta le a 16. század végén. Az épület nyújtott menedéket a püspököknek, miután a törökök elfoglalták Győrt. A legenda szerint egy 700 méter hosszú alagút vezet a kastély pincéjéből a közeli erdőbe, amely menekülési útvonalként szolgált a török időkben.

Az épület ma is látható formáját az 1745 körüli utolsó nagy átépítés során nyerte el, három jelentős győri püspök építkezésének eredményeként. A főhomlokzat középső részét díszes rizalittá alakították, és az ablakok felett e három építtető címere látható. Középen Keresztély Ágosté, barokk keretben. Jobbra Széchényi Györgyé, amely egy halom tetején kiterjesztett szárnyú sast ábrázol, babérkoszorúval a szájában. Balról pedig gróf Zichy Ferenc címere: benne ötágú koronából kitűnő szarvasagancsok keresztet fognak körül. A rizalitot szobordíszes timpanon zárja, csúcsán váza, két szélén allegorikus nőalakok, akik a vázából kinövő virágfüzéreket tartották. A kastély rokokó díszítése az ő nevéhez fűződik.

Gróf Széchényi György itt fogadta I. Lipótot 1681-ben, amikor a császár és király kíséretével együtt a soproni országgyűlésből kocsizott ki a kastélyba. A látogatás emlékére, annak kétszázadik évfordulóján, latin nyelvű emléktáblát avattak fel a kastély kapualjában.

A 19. században Simor János püspök rendeztette be a kastélyban hazánk első ismert üvegfestő műhelyét, amely 1860-1867 között működött. Több soproni templom üvegablakait készítették itt.

A kastély nem látogatható. Állapotát nézve, igencsak ráférne egy alapos rekonstrukció, melyre egy 2020-ban született kormányrendelet szerint akár lehetőség is lenne. 2024-ben bekerült a „kastélytörvénybe”, így a privatizáció megmentheti még.