Fehér úti tó (Brennbergi víztározó)

A Soproni-hegység szép mesterséges tava a Fehér úti tó, más néven Brennbergi-víztározó, melyet a Rák-patak felső szakaszának felduzzasztásával alakítottak ki 1964-ben. A tavat Ágfalva és Görbehalom-Brennbergbánya között találjuk, túrázóknak érdemes esetleg az Ágfalváról induló Fürtös-bodza tanösvényen haladva érinteni, de több túraút is elvezet mellette.

Különösen nyáron érdemes barangolni errefelé a hűs soproni erdőt járva, a festői szépségű Hidegvíz-völgyben, a Rák-patak partján haladva.

A Soproni-hegység északi völgyeiben található források vizét és a csapadékvizeket a Rák-patak (régen Bánfalvi patak) vezette el. A patak az ország legnyugatibb csücskét alkotó Asztalfő keleti lejtőjén lévő Hidegvíz forrásból ered, végigkanyarog a brennbergi völgyön, majd beér Sopronbánfalvára, onnan pedig Sopronba. A patak okozta árhullámok csillapítása érdekében építették a Fehér úti tavat.

A tározót az egykori brennbergbányai vasúti töltés felhasználásával alakították ki 1964-ben, viszonylag egyszerű technológiával: a töltés alatt készítettek egy átereszt és elé zsilipet építettek.

A kis horgásztó létrejötte valójában szorosan kapcsolódik Magyarország első kőszénbányája, Brennbergbánya történetéhez. A szén szállítására Brennbergbánya és Ágfalva közötti egy keskeny nyomtávú vasútvonalat építettek 1868-69-ben. A Rák-patak medrét egy kétszáz méter hosszú, közel 30 méter magasan futó fa völgyhíddal szelték át. Kezdetben lóvontatással, később gőzmozdonyokkal szállították a szenet Ágfalvára, ahol a vasútállomás volt. A fahíd köré vasúti töltést építettek, amelyen keresztül folyik át a Rák-patak, s amelynek felduzzasztásával hozták létre a mai horgásztavat.