Esterházy Madárvárta, az ország egyik első madármegfigyelő állomása

Breuer a Magyar Ornithológusok Szövetségének aktív tagjaként, két madárvárta, ahogyan ő hívta, „madármegfigyelő állomás” létesítését hozta össze, s ehhez az Esterházy uradalom, Esterházy V. Pál herceg támogatását is megszerezte. A természeti értékként és emlékként kezelendő Fertő vidéki földek javarésze ugyanis Esterházy birtok volt, kisebb része tartozott csak községek és kisbirtokosok tulajdonába.

Az egyik madármegfigyelő állomás Kapuvártól északra, a Csíkos-éger déli szélén álló épület lett, hívták kapuvári madárvártának, majd később Esterházyról nevezték el.

Az ott folyó munka vezetőjéül Király Iván csornai tanárt jelölték ki, aki a Hanság kutatásának szentelte életét.

(A másik, a fertői madárvárta a Hanság csatorna torkolatánál épült, szintén Esterházy Pál támogatásából, s ennek vezetője maga Breuer György lett. Ez az cölöpökön álló épület a második világháború alatt elpusztult, emléke azonban a Fertőszéplak alatti „Madárvárta öböl” és az öbölben lévő „Várta bokor”-nádsziget nevében máig fennmaradt.)

A Csíkos-égererdő déli szélén, a Hanság és az éger erdő ragadozó madarainak megfigyelésére kialakított Esterházy Madárvárta eredetileg egy emeletes épület volt, a földszintjén még egy erdőőr is lakott. Breuer György különben részletesen írt 1937-ben a sopronmegyei madárvártákról és az ott zajló ornitológiai kutatásokról.