Az Esterházy hercegek palotája Bécsben

Az Esterházy-palota Bécs belvárosának egyik szép barokk palotatömbje, amelyet Esterházy Pál herceg, Magyarország nádora építtetett 1695-ben. A palota háromszáz éven át, egészen 1990-ig volt az Esterházyak birtokában, ekkor adta el V. Esterházy Pál özvegye, Esterházy (Ottrubay) Melinda, a hírek szerint 24 millió euróért.

Ez a ma Wallnerstraße 4. szám alatti épület 1550-től Oláh Miklós egri püspök és kancellár tulajdonában állt, így vélhetően ekkor itt lehetett a magyar kancellária székhelye is.

1612-ben került Esterházy Miklós tulajdonába, s ehhez vásárolt még további épületeket később Pál herceg (1635-1713), Esterházy Miklós fia.

Pál volt az első Esterházy herceg, lojalitása okán I. Lipót emelte őt római birodalmi hercegi rangra. Zrínyi Miklóssal együtt harcolt a török ellen, 1681-ben a soproni országgyűlésen nádorrá választották, de részt vett Bécs török ostrom alóli felszabadításában is.

1683 után, azaz a császárváros második török ostromát követően a bécsi külvárosok romokban hevertek, szinte az összes korábbi palota megsemmisült. A telkek ezért rendkívül olcsók voltak, és ebben a helyzetben számos arisztokrata család szerzett jó áron magának építési területet Bécsben.

A 18. század elejétől aztán elképesztő méretű építkezési láz indult. Egészen kis területre példátlan mértékben zsúfolódtak össze a reprezentatív épületek, ami annak volt köszönhető, hogy az óvárosi, azaz a mai bécsi első kerület határa mentén húzódó falakat, erődítményrendszert nem merték felszámolni.

Így aztán minden új palota építéséhez több városi házat kellett megvásárolni és lebontani. A számvetés szerint, 1730-ban pusztán 930 polgárház állt itt, de már 248 arisztokrata palota, így aztán az épületállomány csaknem egynegyede főúri rezidencia volt.

Az Esterházy-palota helyén is házak álltak, méghozzá 14, amelyeket az Esterházyak 1612-től kezdve lassanként szereztek meg. A régi házak helyén építették meg a palotatömböt Pál herceg megbízásából, mely 1685 és 1695 között készült el.

Lakott itt Joseph Haydn is. A palota házi kápolnájának építése 1699-re fejeződött be, s miután az Esterházyak a teleket Bécsben töltötték, vagy tíz télen át lakott a palota falai között és zenélt a kápolnában a hercegség szolgálatában álló Haydn.

Az 1745 és 1751 közötti újabb átépítés során alakították ki a kapuzatot és a belső díszlépcsőt. Később pedig még két további házat építettek egybe a palotatömbbel, majd 1806 és 1820 között aztán három újabb szomszédos épületet.

A reprezentatív belső termeket a 18. század közepén, a lakószobákat pedig kicsit később újították fel, miután a hercegi udvar kiköltözött korábbi pompás kastélyából, Eszterházáról (Fertőd).

A zárgondnokság azonban ezt a palotát sem kerülte el: II. Miklós herceg elképesztő méreteket öltő költekező életmódja és az ebből következő tetemes adósság miatt 1832-ben a bécsi palotát is zárgondnokság alá vették, amit csak 1900-ban sikerült feloldani.

A palota egyes részeit ma cégek, szervezetek és magánszemélyek bérlik, leginkább kívülről tudjuk megnézni, főként az utcafronti, gyönyörű kovácsoltvas erkélyen elhelyezett családi címerben gyönyörködhetünk.

A palotában működik az 1808-ban megnyitott elegáns étterem, az Esterházy-Keller, ahol Esterházy birtokról származó burgenlandi borokat is kínálnak. Így van ez 1808 óta, miután Esterházy II. Miklósnak ekkor engedélyezte a császár, hogy a pincében magyar borokat mérjen.

Hol találom?

Wallnerstraße 4. szám alatt, a Hofburg közelében. A legközelebbi metróállomás az U3 vonalán a  Herrengasse megálló. (Tudni kell, hogy van egy másik Esterházy-palota is Bécsben, ez azonban a család grófi ágának tulajdona volt, a Kärtner Straße 41. szám alatt.)

(Forrás: Magyarország Bécsben – Árgyélus Kiadó 2018)