Látnivalók Burgenlandban

Egy különös vár Burgenlandban: Lánzsér

Ez a különleges hangulatú várrom egykor Nyugat-Magyarország leghatalmasabb vára volt. Ma Közép-Európában a legnagyobb várrom. A 12. század második felében kezdték építeni, majd a török időkben tették szinte bevehetetlen erőddé. Azt gondolná az ember, nagy vár, nagy csaták. De ennek a várnak nem ez volt a sorsa. Mégis utolérte a végzete.

A sors fintora, hogy ennek a monumentális erődítménynek sohasem volt hadászati, védelmi jelentősége, több száz évnyi története során egyetlen egyszer sem ostromolták hadak. A legutóbbi harci jellegű esemény 1993-ban volt a várban, amikor Kiefer Sutherland, Oliver Platt, Charlie Sheen, Chris O’Donnell főszereplésével itt forgatták a Három testőr című kalandfilm egy-egy részletét.

Lánzsér vára (amelynek neve megeshet, hogy Landesehre – az ország becsülete kifejezésből származik), egykor stratégiai útvonalon feküdt, elsősorban a keletről jövő betörések visszaszorítására szolgált volna. Mohács után azonban végleg kiesett a hadak útjából, a végvárvonalak mögé került.

Valódi katonai feladatok soha nem hárultak rá, csupán valószínűleg Kőszeg és Bécs két török ostromakor – valamennyi. Története során mindössze a megfigyelő és vészjelző szerep jutott, no és persze igazi mentsvár volt, a falai közé menekültek a környékbeliek, ha veszély közeledett.

Lánzsér története ugyan a 12. században kezdődik, de Ulrich von Grafeneck zsoldosvezér érkezésénél érdemes felvenni a szálakat, aki Mátyás király szolgálatába szegődve, ajándékul kapott néhány falut errefelé, köztük Lánzsért. Grafeneck birtokához tartozott még egy másik gyöngyszem is, a sopronkertesi (Baumgarten) pálos kolostor.

Ahogy telt múlt az idő, Lánzsér kézről kézre járt, végül több évszázadra kikötött az Esterházyaknál. Esterházy Miklós nádor második felesége, Dersffy Orsolya hozományaként, 1612-ben.

Bármennyire is furcsának tűnik, a vár még az Esterházyak előtti időben, az 1500-as évek elején élte legdrámaibb éveit, persze ehhez sem kapcsolódott hadi esemény. A „lánzséri viszály” néven elhíresült eset során a vár rablók és útonállók fészke lett.

Mindez II. Ulászló idejében történt, aki az akkori tulajdonos özvegyét, Gertraudot kirakta volna a várból, melyet az özvegy nem hagyott szó nélkül. Rablóvezéreket fogadott fel, csapataik Lánzsérból végig fosztogatták és dúlták a vidéket, sorra rabolták ki a vásárokra indulókat, és ez elsősorban a soproni kereskedőket érintette érzékenyen. Özvegy Gertraud ugyanis azért haragudott meg a soproniakra, mert a király – lévén Sopron szabad királyi város – a soproni városkapitányt bízta meg azzal, hogy foglalja el a várat fegyveresekkel és szerezze vissza azt a makacs özvegytől. Bár várostromra nem került sor, az elhúzódó és a környéket folyamatos frászban tartó áldatlan állapotoknak végül csak az özvegy fogságba ejtése és börtönbüntetése tudott véget vetni.

És ezzel nyugodalmasabb idők következtek.

A rendkívűl impozáns Lánzsér nyugati oldalról könnyen megközelíthető volt. Impozáns jellegét csak erősítette, hogy keleti oldalán meredek sziklafalak adták azt a képzetet, hogy ezt az erődítményt semmiféle ellenség bizony soha be nem veszi.

Lánzsér várában a 18. század második feléből származó ábrázolásokon hét torony fedezhető fel, közöttük a harangtorony, az óratorony és két lőportorony. Ezek vették körül a néhol 10 méter falvastagságú Öregtornyot, melyet vélhetően még Graffeneck Ulrich építtetett.

A vár három részből állhatott, a belső várat felső és alsó vette körül. Négy kapun át lehetett bejutni, amiket felvonóhidakkal láttak el. Az erődítményt három fal és két árok védte volna, ha szükség lett volna rá.

Miután a nádor Esterházy Miklós megszerezte a birtokot, kissé rendbe szedte a várat, de sok minden nem történt Lánzsérban. A nádor székhelye a közeli lakompaki kastély volt, melyet sokkal jobban tudott korszerűsíteni kényelmi szempontok okán, így a lánzséri monstrum megmaradt a vészjelzés és megfigyelés várának. Ismerve persze az Esterházyakat, vélhetően jelentős értékű kincseket is őrizhettek itt egy ideig, bár mint tudjuk, az Esterházy kincseskamra a fraknói várban kapott helyet.

Érdemes talán megemlíteni, hogy míg a mai Dél-Burgenland területén birtokos Batthyányiak, az örökösödési és egyéb adás-vételi esetek következtében teljesen szétaprózták birtokaikat, az Esterházyak – a bölcsen megalkotott hitbizományuknak köszönhetően – egy kézben tartották uradalmaikat, ami a történelmi Sopron megye és Vas megye észak-nyugati részére esett.

Aztán becsapott a villám és Lánzsér lassan haladt végzete felé.

1696-ban valóban egy villámcsapás szakított ki egy darabot a várból.

A II. Rákóczi Ferenc idejében történt tűzeset köré pedig legendát is gyártott az utókor. Az 1707. évi tűzeseményt az ide nem messze táborozó kuruc csapatoknak tulajdonították. A kuruc idők nagy rajongója, Thaly Kálmán, Fraknó várában íródott levelekre hivatkozva írta le a történteket. Ebből tudhatjuk úgy, hogy tűzvész okozta lőporrobbanás következtében a vár és benne háromszáz császári katona repült a levegőbe. A korabeli vizsgálóbizottság azonban azt tárta fel, hogy a vár egyáltalán nem pusztult el, császári katonaságnak sem volt nyoma, ellenben egy a tűzfészket kereső ácslegény biztosan a halálát lelte. Viszont 1714-ben készült egy leltár, ami a vár berendezéseit épnek tünteti fel és nem tesz említést tűzesetről.

De ami késett, nem múlott.

A végső pusztulás csak idő kérdése volt. És ez az idő 1790-ben érkezett el. Lánzsér sorsa az akkor bekövetkező tűzvészben végleg megpecsételődött. A vár olyannyira megrongálódott, hogy innentől már az Esterházyaknak nem érte meg a helyreállítás. Megmaradt romvárnak.

A szomszédos Szent Mihály-hegyen, a mai Klosterbergen Esterházy Pál nádor kamalduli kolostort alapított, hogy legyen, aki érte és családjáért imádkozik. Később, a szerzetesrend feloszlatásakor a barátoknak is el kellett hagyniuk a kolostort, így szépen lassan ez az építmény is az enyészeté lett.

A romvár a 19. század első évtizedeiben keltette fel a természetjárók érdeklődését, ma is kedvelt kirándulóhely.

A Lánzséri-hegység Natúrparkban (Naturpark Landseer Berge) fekvő várromot március végétől október végéig lehet látogatni, naponta 9 órától este 6-ig.

Lánzsért szinte érintetlen természeti környezet veszi körül, környékén bóklászni önmagában is élmény. A kilátás a vártoronyból a Pannon síkságra, az Alpok-aljára és az Irottkő felé pedig egyedülálló.