Látnivalók Sopronban

A soproni Szent György templom öreg orgonája

Az ország egyik legrégebbi, de meglehet, hogy valóban a legrégebbi templomi orgonája a soproni Szent György Dómtemplomban lakik.

A középkorban túlélt egy akkora tűzvészt, melyben még a harangok is megolvadtak, az első világháborút, amikor ónsípjaiból töltényeket készítettek, a másodikat, amikor a bombatámadás során a fél templom beomlott fölötte, de még a 20. századi orgonajavítót is, aki azt mondta: már csak tűzrevaló.

A különben a világ nyolcadik legrégebbi orgonájának mondott műemlékhangszer közel négy évszázados viszontagságait röviden így lehetne summázni, hozzátéve, hogy megmeneküléséhez végül kellett még egy valami, a szegénység. A 20. század első felének sanyarú évtizedeiben akarat lett volna, de pénz nem, így nem volt miből újat, nagyobbat építeni.

A soproni Szent György Dómtemplom

A Szent György Dómtemplom orgonáját minden bizonnyal egy Johannes Woeckerl nevű bécsi mester építette 1633-ban, a monogramja ma is megtalálható az orgonaszekrényen. A hangszer egyrészt igencsak hasonlatos a Woeckerl által épített bécsi, Ferences templom béli orgonához, másrészt tény, hogy a mester ekkoriban egészen biztosan javította Sopron város orgonáit. Így tehát az orgona akkor készülhetett, amikor J. S. Bach még meg sem született.

A rekonstruált, mai állapot szerint a hangszer játszóberendezése, belső szerkezete és a hangja az eredeti 1633-ban épített orgona. A külleme, azaz az orgonaszekrény egy későbbi, 1753-as megújítás állapotát őrzi.

Nem csak régisége okán, de abban is egyedülálló, hogy a barokk és az azt megelőző régi zenék hiteles interpretálására képes, ám ebből az is következik, hogy nem szólaltatható meg rajta különféle későbbi zenei korok orgonamuzsikája.

A hangszer az evangélikus gyülekezet számára készült, érdekesség, hogy Sopronban ekkor még mindössze 6 katolikus család élt. A templomot 1674-ben aztán a jezsuiták kapták meg, akik nemsokkal korábban telepedtek le Sopron bécsi városrészében.

A dómtemplom 14. században épített gótikus templom Sopron óvárosában, egészen a házak közé ékelődve áll. A Szent György utcai homlokzata első ránézésre kissé olaszos benyomást kelt. Amikor 1961-ben restaurálták, váratlanul került elő a két, a templom építésével egyidős gótikus kapudombormű és bukkant fel a középkori homlokzat domborvonala.

A templom orgonáját a jezsuiták újították fel először, újramárványozták az orgonaszekrényt, melynek színe eredetileg fekete-arany volt, a mai márványfestés és a felirat azonban már 1753-ból való. Az eredeti festés ott van ez alatt.

Az egymanuálos, pedálos orgonának 469 sípja van, ebből 109 fából készült. Különlegessége ezeknek a sípsoroknak, hogy középkori kézirat-töredékeket használtak fel, amikor annak idején megragasztgatták őket.

Szinte a csodával határos, hogy a hangszert sem tűzvész, sem a város ostromai, sem a világháborúk, sem pedig az emberek nem pusztították el. A 20. század elején az elöregedett hangszert javítómesterek vizsgálták, lehet-e még felújítani. Szerencsére nem találták erre alkalmasnak, így a tűzrevalónak mondott hangszer megmaradhatott eredeti állapotában, eredeti helyén.

A hangszerhez 1967-ben nyúltak hozzá komolyabban, ekkor úgy alakították át, hogy J.S. Bach műveit is meg lehessen szólaltatni rajta. A koncertezés is cél volt, ezen az orgonán készült később egy Lehotka Gábor lemezfelvétel. Legutóbb pedig 2003 és 2008 között restaurálták.

A dómtemplomot a soproni belvárosban, nem messze a Fő tértől és a Tűztoronytól, a Szent György utcában találjuk.

Egy országos orgonafelmérés eredményeképp úgy tudhatjuk, hogy ez a hangszer nem csak az ország legrégebbi templomi orgonája, hanem valószínűleg Közép-Európa egyik legrégebbije is.

Legalábbis így mondják, tudva persze, hogy a felvidéken, Csetneken is van egy nagyon régi, mely feltehetőleg 1492-ból származik.