Amit a csáfordjánosfai tőzikés erdőről tudni érdemes
Sokan minden évben útra kelnek amikor az erdők fái még csak ébredeznek téli álmukból, hogy láthassák a tavaszi tőzike virágtengert, amely beborítja az erdő alját. Az egyik legszebb és az ország egyik legnagyobb ilyen ligeterdeje a Vas- és Győr-Moson-Sopron megye határán húzódó csáfordjánosfai tőzikés, az egykori urasági erdő.
Ebbe a Répce menti nagy múltú és káprázatos tőzikés erdőbe köszönt be először a tavasz, amely védett terület a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban. A Répce vize a 16. századig a Fertőt, majd elterelése után a Hanságot is táplálta.
A zabolátlan Répce folyócskán régen sorra kis vizimalmok álltak, ahová a környék falvaiból hordták a gabonát őrölni. A folyó Ausztriában, a Keleti-Alpok határmenti nyúlványain, a Rozália és a Wecshel hegységben ered több ágból. Átvágva a Rohonc környéki hegyek északi ágait, a Lánzséri-hegység lábánál lépi át az országhatárt, aztán pedig Büktől kezdve Dénesfáig alkotja a Győr-Moson-Sopron és Vas megye között a határt. Nagy árvizeivel korábban komoly gondokat okozott a partján épült településeknek.
A Fertő-Hanság Nemzeti Park egyik legszebb gyöngyszeme ez az erdő, amely a Répce menti ártéri keményfa-ligeterdők egyedülálló szépségét kínálja a tavaszi tőzike virágzása idején.
A több mint 20 hektáros erdőt – akár 250 évet is meghaladó korú – hatalmas kocsányos tölgyek, évszázados magyar kőrisek és vénicszilek alkotják, de állnak itt gyertyánok is.
A legnagyobb élményt kétségkívűl a tavaszi tőzike virágzásakor nyújtja, ám több szép kis növénynek is otthont ad a Répce híres erdeje. A tőzikék fehér szőnyegébe a Duna-völgyi csillagvirág kéklik, később pedig virágzik az odvas keltike, a sárga bogláros szellőrózsa.
A keményfás ligeterdők az 1800-as évek előtt Magyarország 20%-át borították, mára ebből nagyon kevés maradt csak meg. De nemcsak emiatt érdemes óvni őket, hanem mert rendkívül szépek is, és nélkülük a tavasz csengős virágú hírnöke sem nyílna.
A tavaszi tőzike az előző évben elraktározott tápanyagokat használja fel, hogy még mielőtt az erdő kilombosodna, virágozni és termést érlelni tudjon.
Mikorra már minden kizöldül, ő már az újra feltöltött hagymáival várja a következő tavaszt.
Ami a csáfordjánosfai erdő történetét illeti, ennek a területnek is meg van a maga különlegessége. Az 1800-as évek végén a vidék birtokosa a Simon család volt.
Úgy tudni, Simon Elemér nevéhez köthető az erdő mai, szinte teljesen természetes állapotában való megtartása.
A Sopronban született vitéz dr. Simon Elemér, aki 1922 és 1935 között Sopron vármegye főispánja és az I. világháborúban egy ideig a Nemzetközi Vöröskereszt főmegbízottja, valamint a Magyar Vöröskereszt elnöke is volt. Az ő tulajdonában állt a csáfordi kúria (ma ez egy szociális otthon) , a kúria parkja, hozzá pedig a csáfordjánosfai tőzikés erdő is.
Dr. Simon Elemér az 1920-as években csáfordi birtokán, Soproni Szemle – 65. évf. 3. sz.
Amikor a történelem kereke fordult egyet, az erdő 1947-ben állami tulajdonba került, de a kezelésével és gondozásával ismét dr. Simon Elemért bízták meg. A Csáfordi-tőzikést aztán 1955-ben védetté nyilvánították, 1999-ben pedig része lett a Fertő-Hanság Nemzeti Parknak.
Ödön-fa
Ha tavaszi tőzike miatt járjuk a nemzeti park által kialaított tanösvényt, figyeljük meg az öreg fákat is: az erdő öreg kocsányos tölgyei (némelyik 250 évesnél is idősebb), Simon Elemér családtagjainak nevét viselik, így aztán az Elemér-fa, Ödön-fa, Csilla-fa békésen álldogál a káprázatos ligeterdőben.
A tanösvényről ne lépjünk le, az útvonalról letérni nem szabad, és azt már nem is mondjuk, hogy tőzikét szedni szigorúan tilos.
Az aktuális időjárástól függetlenül ajánlott a gumicsizma vagy vízhatlan lábbeli. Ártéri erdőben járunk, hiába a kijelölt sétaút, ez is gyakran vízátfolyásos, sáros.
Hol találom?
A Rábaköz déli csücskében, Szombathely felől M86-os úton, Győr felől M85, majd M86-os út. Csáfordjánosfa – Répceszemere aszfaltút mentén tábla jelzi az utat. Innen indul a gyalogút, és az autót is itt lehet leparkolni. Egy kis hídon, majd egy réten kell átmennünk, innen indul a tanösvény,
GPS: 49° 25′ 60.46″ N ; 23° 25′ 32.47″ E
Cikkünk 2021.03.15-én jelent meg először oldalunkon.
Helyek, látnivalók a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban