Látnivalók a Fertő-tájon

Albertkázmérpuszta csodás temploma

Albertkázmérpuszta a Fertő tó közelében, közvetlenül az osztrák-magyar határon fekszik, a mosonmagyaróvári járás legnyugatibb települése. Egykor az ország egyik legszebb majorja állt itt, mára a kis faluban szinte csak egy csodás templom maradt ebből az időszakból. Viszont határátkelője van, és rajta keresztül vezet számos túra- és kerékpáros útvonal, például az EuroVelo 13 jelzésű (Vasfüggöny) nemzetközi kerékpárút.

Látnivaló is akad bőven a környéken, az osztrák oldalon az egykori Habsburg vadászkastélyról híres Féltorony (Halbturn), a Burgenland legszebb bazilikájáról nevezetes (Boldogasszony) Frauenkirchen, és a falumúzeumáról híres (Barátudvar) Mönchhof.

Albertkázmérpuszta nevében az egykori pusztai majorság alapítójának, Albert Kázmér főhercegnek nevét örökítették meg. Ma a kis település Várbaloghoz tartozik.

Albertkázmérpuszta története

A vidék valaha királyi birtok volt, majd 1766-ban Mária Terézia nászajándékként leányának, Mária Krisztina főhercegnőnek és férjének, Albert Kázmér szász-tescheni hercegnek ajándékozta. (A herceg a bécsi Albertina alapítója.)

Albert Kázmér fontosnak tartotta a mezőgazdaság fejlesztését, ő alapította a mosonmagyaróvári mezőgazdasági egyetemet. Birtokán mintamajorokat alakított ki, melyeket szakképzett gazdatisztek irányítottak. Miután az uradalom folyamatos munkaerőhiánnyal küzdött, németajkú telepeseket hoztak a vidékre. Több mint negyven családot telepítettek a majorokba, akik házat, földet kaptak és a termés felét, a földeket pedig meghatározott vetésforgó rendszerben művelték. Később iskola is lett és vendégfogadó is nyílt. Bár minden adottnak tűnt, a telepesek többsége később mégis elköltözött innen, őket az uradalom alkalmazottai váltották fel.

Később, a 19. század második felében Habsburg Frigyes főherceg irányította az albertkázmérpusztai uradalmat, akinek idejében az ország legszebb majorjaként emlegeték a telepet. Frigyes főherceg újított is, modernizált, 1904-ben gépjavító- es szerelőműhelyt hozott létre, melyet a GANZ gyár gépeivel üzemeltettek. Két dinamógéppel áramot is fejlesztettek, és már telefon és lóvasút (Lóré) kötötte össze a majorokat.

Amikor Frigyes főhercegnek és feleségének, Izabella hercegnőnek – kilencedik gyermekként – végre fia született, 1897-ben az „isteni kegyelem iránti hálából ” templomot emeltettek Albertkázmérpusztán. A templomot a bécsi Fogadalmi templom (Votivkirche) mintájára terveztették.

Ma is ez, a Szent Adalbert templom a vidék egyik legszebbike.

A bécsi fogadalmi templom (Votivkirche) mintájára épített Szent Albert és Szent István templomot az 1990-es években újították fel, 1991-ben Pápai Lajos győri megyéspüspök szentelte fel. A templom mellett egy kerékpárospihenő is áll.

Az első világháború után, a trianoni békeszerződés az egész nezsideri járást Ausztriához csatolta és ezzel kettévágta a nagybirtokot. Végül azonban sikerült tárgyalásos úton elérni, hogy Ausztria más területekért cserébe tíz községet és három majort, köztük Albertkázmérpusztát is visszaadjon Magyarországnak. Így maradt magyar Albertkázmérpuszta, igaz, innentől kihalt település, zsákfalu lett.

A korábban virágzó nagybirtokot 1937-38-ban felszámolták. A második világháború végén a megszálló német katonák Albertkázmérpuszta hatalmas gépállomását és magtárát felgyújtották, s az állatállományt pedig elhajtották. 1946 után közvetlen közelében felhúzták a „vasfüggönyt”, és a kitelepítés során másfél száz sváb lakostól kellett megválnia a településnek. A nyugati határ közelsége miatt 1966-ban Albertkázmérpuszta is a szigorúan őrzött határsávba került, s ezzel egy időre szinte megállt az élet.

1989-től lassú változás kezdődött a falu életében, kis határátkelője 2007-től áll nyitva, és van egy híres éttereme, a Kázmér Csárda, melynek ételválasztékában a házias, magyaros fogások viszik a prímet, népszerű a pörkölt, „gulás”, a csülök, a kacsa, a harcsa. Érdemes betérni ide.