2024.07.12.

Aida a szentmargitbányai kőfejtőben: mindent visz a lenyűgöző látvány

A Fertő tónál, a magyar-osztrák határ mindkét oldalán, egymás közelségében egy-egy kőfejtő fekszik. A fertőrákositól nem messze, az osztrák oldali Szentmargitbánya (Sankt Margarethen) Európa legrégibb és egyik legnagyobb homokkőbányája (Römersteinbruch), legelőször talán a rómaiak fejtettek itt ipari méretekben követ. Ma mindkét kőfejtő különleges atmoszférájú, egyedi, remek kulturális helyszín.

A burgenlandi Römersteinbruch a Fertő kultúrtáj elemeként – akárcsak a fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház – része a Fertő-Neusiedler See világörökségnek, mára pedig az egyik legimpozánsabb, ötezer néző befogadására alkalmas szabadtéri színpad Európában, rangos operaelőadások helyszíne.

Évről-évre, mondhatni, hogy kőbe vésett dátumként, július második szerdáján tartják a látványos operaprodukciók premierjét itt. A 2024-es szezonban Giuseppe Verdi időtlen remekművét, az Aida-t tűzték műsorra és játszák egészen augusztus végéig.

Az Aidát 2014-ben egyszer már színre vitték itt az Esterházy magánalapítvány tulajdonában lévő kőfejtőben, ahol egyébként 1996 óta tartanak előadásokat. A magánlalapítvány 2014-ben átvette az operaprodukciókat egy cégtől, hogy az akkor éppen üzletileg gyengélkedő rendezvényeket életképessé tegye. Mióta 1994-ben létrehozták a vagyon kezelésére szolgáló Esterházy Alapítványokat, 220 millió eurót invesztáltak a kulturális turizmusba. E rendezvényhelyszínen is bőven meglátszik ez, az elmúlt évek során a Szentmargitbányai Kőfejtő operaelőadásainak minősége és művészeti koncepciója igencsak szép fejlődési ívet mutat, így tulajdonképpen az alapítványok fenállásának harmincadik évfordulóját ezzel a csúcsprodukcióval, az Aidával ünnepelhetik.

Ami minket, a közönséget illeti, ahhoz, hogy Verdi operáját élvezzük, egyáltalán nem kell operaértőnek lenni, itt ugyanis egy különleges környezetben, olyan lebilincselő látványvilágban lehet részünk, amely élmény már önmagában garantáltan emlékezetes lesz. 

Az egzotikus, a fáraók korába és egyiptomi környezetbe ágyazott színpadkép minden túlzás nélkül grandiózus. Miután tudjuk, hogy a szerelem halhatatlanságába kalauzoló Aida látványos szertartások és pompás bevonulások kulisszájában játszódó, személyes tragédiák sorozata, számíthattunk rá, hogy elképesztő látványvilágot varázsolnak a kőfejtő hatalmas, sokak által zordnak tartott sziklái közé.

Van néhány különösen remek színpadképi látványelem, mint például a két és fél busznyi hosszúságú fáraó, a kőbánya sziklájába milliméteres pontossággal beépített, az egyiptomi templomot megkoronázó szarkofág, vagy a hatalmas, a színpadot időnként bejáró, mozgó faszerkezetből épített arany elefánt. És még valami…az éjszakai égbolton, a sziklák között kifeszített kötélen lámpással átsétáló kötéltáncos. Ez egy kicsit talán el is veszi a show-t az utolsó percekben zajló drámai jelenettől, ugyanis kivétel nélkül mindem szem a bravúros sétálót kíséri.

Az egész (időnként kissé high-tech), kaszkadőrök hadával megspékelt látványvilág nem élne olyan erővel persze, ha nem lennének a holtnak tűnő piramisok közé életet varázsoló lenyűgöző fény- és tűzjátékok, és vízeffektusok. A hűvös víz időnként szökőkútként nyúlik az obeliszkből az ég felé, de a színpad szélén is kisebb vízzel teli medencék állnak kis szőkőkutakkal és zubogókkal.

(Érdekesség, hogy ez utóbbi annak a csapatnak a munkája, akik a párizsi Olimpai Játékok nyitórendezvényén is szerepelnek.)

Néhány kulisszatitkot is érdemes felfedni:

A produkcióban 197 jelmez forog, és fontos szerepet kaptak a kiegészítők is, elsősorban a nagy részletességgel kidolgozott 183 fejdísz. A közönség ókori Egyiptomba repítésének érdekében összesen 470 000 darab csavart, valamint 5,2 tonna gipszet és festéket használtak fel. A kosztümöknek azon túl, hogy messziről is látványosak, praktikus szempontoknak is meg kell felelniük, így például annak, hogy vízzel is érintkeznek, miközben pirotechnikai betétek is feltűnnek a produkcióban. A vízes effektet és szökőkutak miatt például olyan gyorsan száradó anyagokat kellett használni, mint a tüllt, a selymet, sifont és indiai szárit.

A világszínvonalú előadók nélkül persze semmit sem érne a látványos színpadkép.

A rezidens zenekar magyar zenészekből áll, ők a Piedra Fesztiválzenekar, aki a lehető legtökéletesebb hangzás érdekében nem egy zenekari árokban, hanem egy külön, számukra épített épületben játszanak, de a színpad bal oldalán egyenes adásban láthatjuk a kivetítőn őket. A statiszták és kaszkadőrök java része is magyar.

Az előadás jegyárai 49 és 178 euró között mozognak, mindemellett vétek lenne kihagyni azt a gasztronómiai kínálatot, mely a kőfejtőben berendezett vendéglátó egységekben ránk vár.

Sopronból és a Fertő partról a Páneurópai Piknik mellett elhaladó úton, a Szentmargitbányai kishatárátkelőnél vagy a Sopron-Klingenbach határtákelőnél érdemes átmenni Ausztriába, de aki elég élelmes, az megpróbálhat befoglalni magának egy gratis járatot a Sopronból induló shuttle transzferre. Ez a július 27-i, és az augusztus 10-i és 18-i előadásokra lehetséges.

Parkolni a kőfejtő előtti parkolóban ingyenesen lehet. Aki pedig elcsodálkozna azon, hogy miért nem építettek ide valami csilli-villi aszfalt parkolót, annak mondjuk, hogy itt minden érzékeny természetvédelmi terület, amire nagyon vigyáznak, és hát a parkoló füves részén ürgekolónia él.

szentmargitbánya-kofejto