Ágfalva

A Sopron melletti Ágfalva gyönyörű erdei környezetben fekszik, közvetlenül az osztrák határszélen. Kiváló kirándulási célpont, Sopronból a közúttól elkülönülten, kisgyermekes kerékpárosok számára is biztonságos, kiépített kerékpárút vezet át a településre. Ágfalvát több kerékpáros és gyalogos túraútvonal is érint, ha Brennbergbánya vagy ausztriai látványosságok irányába kirándulunk.

Panoráma az ágfalvi Ház-hegyi kilátóból Burgenland felé, a Somfalvi síkságra, a háttérben a Schneeberg havas hegycsúcsa.

Ágfalva, a Soproni-hegység lankás lábánál fekszik, természetvédelem alatt álló területek veszik körbe. 2014-ben ünnepelte fennállásának 820. évfordulóját, de környéke már a neolitikumban is lakott volt.

Ha tipikus „német típusú falut” szeretnénk látni Sopron környékén, akkor Ágfalva a minta: korábbi századokban túlnyomórészt németek lakták, s ez nem csak a település szerkezetén látszik ma is, hanem a megörzőtt nemzetiségi kultúrán is.

Ágfalva mai hangulatát igazán a kis utcácskái adják, ezek a történeti beépítéssel a település épített környezetének jellegzetességei. A Fő és az egykor bányászok lakta Hegy utcában áll néhány építészetileg értékes épület, az utcákat merőleges gerincű hosszú, udvaros házak alkotják, melyek szépen illeszkednek a tájba. Több utcája is felfut a hegyre, a Soproni-hegység északi lábához.

Ágfalva mindig híres volt gyümölcsöseiről, főképp gesztenyéseiről, de jók gyümölcstermő adottságai (cseresznye, mikulásalma, körte és szilva), és kiváló volt a gabonája is. Amit viszont külön említeni kell, az a hazánkban ritkaságszámba menő őshonos gesztenyések. Ma is rendeznek itt évente gesztenyefesztiválokat.

Érdekességek Ágfalva történetéből

A 12. században egy Domonkos nevű bán a borsmonostori ciszter apátságnak adományozta a falut, azaz Dág (Daag) nevű birtokát. A falut az 1300-as években már a birtokos család nevén (Agendorfer) tartották nyilván, s ez a névalak maradt fenn, és magyarosították belőle a 19. század végén az Ágfalva nevet. Német neve ma is Agendorf.

A cisztercieknek nagy szerepük volt az ágfalvi természeti táj kultúrtájjá alakításában, és ők telepítettek először német parasztokat a faluba. Ágfalva és a hozzá tartozó birtokok végül különböző viszályok után Sopron város kezébe kerültek, így Ágfalva 1848-ig, az úrbéri szolgáltatások országos megszüntetéséig tulajdonképpen Sopron jobbágyfalva volt.

A 18-19 században jómódú, zömében németek lakta településsé fejlődött, ahol háziipar és virágzó paraszti gazdaságok működtek, és jó munkalehetőség kínálkozott az ide nem messzi brennbergbányai szénbányában. Sokan dolgoztak ott, a brennbergi bányászcsaládok pedig Ágfalvára jártak át istentiszteletre, míg meg nem épült a templomuk, és egy ideig itt is temetkeztek, gyermekeik pedig Ágfalvára jártak iskolába.

Mint ahogyan a vegyes vallású úrbéri falvakban általában, így Ágfalván is lutheránus és katolikus bírák váltották egymást. A két vallás évszázadokon át békésen megfért egymás mellett: a ma is álló két templom (a katolikus és az evangélikus) a településkép meghatározó elemei.

Ágfalvi Evangélikus templom.

Ágfalvi katolikus templom.

A település történetének leghíresebb eseménye az Ágfalvi csata volt 1921-ben. Az I. világháború után, a nyugati határszélnek Ausztriához való csatolása ellen felkelő magyar szabadcsapatok (a Rongyos Gárda) itt, az ágfalvi csatában csaptak össze, és kényszerítették visszavonulásra az osztrák csendőrséget.

Az ágfalvi csatával vette kezdetét a nyugat-magyarországi fegyveres felkelés 1921-ben. Ez eredményezte, hogy a népszavazást követően Sopron és a környék települései magyar terület maradt.

A II. világháborút követő időszak különösen tragikus eseményt hozott Ágfalva életében: a német kitelepítést. Az 1954 lakosból 1185 német lakost telepítettek ki erőszakkal a faluból, s akik addig itt éltek, azok kevés kivétellel eltűntek.

A szocializmus évtizedeiben a szigorúan örzött határszakasz miatt Ágfalva beszorult a határsávba, zsákfalu lett.

Látnivalók Ágfalván

Érdemes felkapaszkodni a 332 méteren álló Hausbergre, a Ház-hegyi kilátóba, ahonnan Ágfalvára, a Soproni hegységre, a szomszédos burgenlandi kis falvakra, tiszta időben pedig Fraknó várára és a Schneebergre látunk rá.

Keressük fel a Tájházat (Heimatmuseum), ahol a helyiek gyűjtötte néprajzi értékekből álló kiállítást nézhetünk meg.

A faluban az ágfalvi csata hősére, az 1921-es népszavazásra, és a német kitelepítésre emlékező emlékművekkel találkozhatunk – és egy a temetőnél induló tematikus sétaútvonal vezet végig az 1921-es felkelés emlékhelyein.

Érdemes megtekinteni az Evangélikus és a késő barokk Szent György római katolikus templomot.

Van egy vasfüggöny emlékhely is, egészen a település határában, a szomszédos Schattendorf (Somfalva) határában, ahová kiépített kerékpárút vezet.

Ágfalva látnivalóiról részletesen itt olvashat:

A településen egy nemzetközi színvonalú lovastanya működik, ahol rendezvényeket, de túrákat is szerveznek. Itt rendezik minden évben októberben a gesztenyefesztivált.

Ágfalváról indul a Fürtös bodza tanösvény, amely egy kiváló túraútvonal a Fehér úti tó irányában Brennbergbányára.

Kerékpárral vagy gyalogosan átléphettünk az Ágfalva és az osztrák szomszédos kisfalu, Schattendorf (Somfalva) közötti kishatáron, ez az útvonal köti össze a Fertő tó körüli kerékpárutat a burgenlandi Rosalia régió kerékpárútjával (B32), illetve ezen keresztül vezet a Vasfüggöny kerékpárút (Iron Curtain 13/EuroVelo 13) útvonal. Ágfalváról aszfaltozott út vezet ki Somfalváig.