A soproni erdő legkedveltebb sétaútja, a Várisi tanösvény
Alig több mint három km, akár kényelmes lábbeliben is megjárható, kisgyerekkel, babakocsival, kutyával, túrabottal, kocogva vagy éppen csak úgy andalogva. Erdőillat, a híres soproni szubalpin klíma, hatalmas fák – nagyjából így tudnánk leírni a soproni parkerdő legkedveltebb sétaútját, a Várisi sétaút tanösvényt.
Van az úgy, hogy az ember vágyik a természetbe, de idő- vagy energiahiány miatt nem tud bevállalni hosszabb túrázást. Szerencsére Sopronban ez sem gond, itt van ilyen esetekre a Várisi sétaút.
A szó klasszikus értelmében sétaút ez, egy könnyed kis körtúra, melyen bármelyik korosztály lazán végig mehet, akár télen is. Valójában azonban egy tanösvény ez a soproni parkerdőben, melynek egy része, mintegy 2 km hosszan erdei tornapálya. A soproniak nem kis büszkeségére az 1971-ben kialakított útvonal ráadásul az ország első tornapályája, melyet azóta is nagyon klasszul karbantartanak.
Ha az Erdei tornapályáról vagy az Ojtozi fasorról vagy Ojtozi sétányról hallunk, akkor valójában a Várisi sétaútról, illetve ennek szakaszairól van szó. Mindjárt mondjuk is, miért.
A Fagus hoteltól induló bejárat.
És innen indul a sétaút tornapálya szakasza is.
A Várisi sétaút egyszerre kedvence mindenkinek: a környék hoteleiből, az ide nem messze fekvő szanatóriumból, a helyiek a városból és a Sopronba látogató túristák is feljönnek ide mozogni és friss levegőt szívni. Az erdei ösvény tökéletesen karbantartott, padok, kis pihenőhelyek, sőt még világítótestek is vannak, ugyanis a sétautat éjszaka megvilágítják.
A tornapálya szakaszon 20 kis tisztást, edzőhelyet alakítottak ki, mindegyiknél elhelyeztek táblát is, amely gyakorlat-tippekkel segíti azt, aki itt edzeni akar.
A sétaút Ojtozi fasor szakaszán áll egy emlékmű, amely az első világháborúban a Keleti-Kárpátokban fekvő Ojtozi-szorosban zajlott csata soproni hősei előtt tiszteleg. A csatában harcolt a soproni 18-as honvéd gyalogezred, melyet később az „Ojtoz hőse” címmel tüntettek ki. A csata emlékére készült egy emlékmű, az úgynevezett Honvédkő, de ezt a sziklát 1961-ben felrobbantották. Az itt álló emlékmű ennek az eredetinek a mása, 1934-ben állították ide, a korábbi Gleinchenberg alléra, amely azóta viseli az Ojtozi fasor elnevezést.
Az Ojtozi emlékmű. Felirata: „Ez az emlékmű hű mása annak az eredetinek, mely az Ojtozi-szoros sziklafalába vésve hirdette a soproni 18-as honvédek vitézségét”
A Várisi sétaút egy rövidebb meredek szakasz után a Dalos-hegyi sípálya irányába fordul, ahonnan visszavezet a Várisi buszfordulóig, a Lövér hotelig, ahol a sétaút véget is ér. Eltévedni művészet lenne, de, ha fák törzsére festett Tűztornyot látjuk, akkor még biztosan a Várisi sétaúton (tanösvényen) járunk.
Hol találom?
Keressük a Lőverekben a Várisi buszfordulót, vagy a Hotel Lövért, a Moa étteremnél pedig tartsunk a Fagus Hotel irányába. Parkolni is itt tudnunk valahol. Ám gyalogosan és kerékpárral sem megerőltető feljönni ide a városból.
Egyébként pedig: N 47°40’47” E 16°34’16”
Kirándulóhelyek a soproni erdőben