Szomszédolások - Bécs

A csodás Belvedere palota

Az osztrák főváros egyik legszebb palotája a Belvedere, impozáns parkjával méltán Bécs dísze. Az UNESCO kulturális világörökség alatt álló palotában látható Ausztria egyik legértékesebb műgyűjteménye és a világ legnagyobb Gustav Klimt-festménygyűjteménye.

Azt azonban kevésbé tudjuk róla, a világ egyik első nyilvános múzeuma is. A Belvedere mint építészeti épületegyüttes és mint múzeum a hatalom és a reprezentáció terén is meghatározó szerepet játszott az idők során: udvari ünnepségek díszleteként, királyi rezidenciaként, valamint az 1955-ös osztrák államszerződés aláírásának helyszínéül is szolgált.

A Belvedere 2023-ban ünnepelte 300. születésnapját: ugyanis 1723-ban, tíz évnyi építkezés után készült el a felső palota.

A Belvedere-nek, szép kilátásnak elkeresztelt palotát a fegyelmezettségéről és merész döntéseiről híres Savoyai Jenő (1663-1736) császári hadvezér (a zentai győző) építtette, aki 72 évesen fejezte be kalandos életét. Miután utód és örökös nélkül halt meg, a csodálatos építmény kicsit később Mária Terézia tulajdona lett. Savoyai a mintegy három évtizednyi császári szolgálat alatt nem csak hercegi címet, hanem mesés vagyont is szerzett. Mindennek igencsak szép megtestesülése a két palotát magába foglaló Belvedere és a barokk tájépítészet mesterművének számító csodálatos park, mely természetesen Savoyai gazdagságát, hatalmát és bölcsességét volt hivatott hirdetni.

Adventi díszkivilágításban 2022. karácsonyán. A kastély előtt a tükör-tó helyezkedik el, amelyben a kastély homlokzata tükröződik.

Az egykor Bécs város határain kívülre eső palotaegyüttes kissé szerényebbnek tűnő, barokk kastély formáját mutató épülete, az Alsó-Belvedere volt a hercegi lakópalota, valójában nyári rezidencia, a Felső-Belvedere pedig az ünnepi reprezentációs események helyszíne. Első látásra is könnyen meg lehet különböztetni őket. A két épületet összekötve pedig egy hatalmas teraszos kertet hoztak létre, szfinx- és mitológiai lényeket ábrázoló szobrokkal és három nagy vízmedencés terasszal. A Kammergarten pedig a ház urának fenntartott kert volt.

Savoyai Jenő herceg a tudománynak és a művészeteknek is hódolt, hatalmas könyvtárat és képtárat gyűjtött, ám hadvezér lévén, jobbára harci táborokban élte az életét. Savoyait a Habsburgok egyik legnagyobb hadvezéreként és a hadtörténet egyik lángelméjeként tartják számon, aki bravúros módon a kontinens minden pontján győzelemre vezette hadseregét. S bár alakjának hazai megítélése ellentmondásos, tény, hogy hadvezéri képességei nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy 150 évnyi keserves hódoltság után a törököt sikerült kiszorítani Magyarországról.

Savoyai Jenő herceg a kastélyt Johann Lucas von Hildebrandt építésszel terveztette meg, s a palota 1714 – 1723 között meg is épült. Igaz, a mesés Sala terraná-t statikai okokból Hildebrandt időközben újra építette. Impozáns és grandiózus lett, akárcsak a francia királyi kastélyok – bár meglehet, ez a hasonlítani akarás nem véletlen. A gyermekkorában növésre kicsi és vézna Savoyaról közismerten az a pletyka járta, hogy a Napkirály törvénytelen gyermekeként látta meg a napvilágot.

Az idős Savoyai nem ebben a gyönyörű kastélyban, hanem a bécsi Himmelpfortgasse-i palotájában hunyt el. Halála után a Belvedere-ben Mária Terézia és fia, II. József rendezett be galériát, tulajdonképpen a császári gyűjtemények kaptak itt helyet 1781-től. Ezzel a Belvedere valóban a világ egyik első nyilvános múzeuma, galériája lett. A gyűjtemény vagy 100 évig lakott itt, aztán átkerült az osztrák szépművészeti, a Kunsthistorisches Museumba, amikor az megépült.

belvedere-becs

Később ismét híres lakója lett a palotának, Ferenc József a trónörököst, Ferenc Ferdinándot költöztette ide. Ő a szarajevói merényletig lakott itt, ezután a Belvedere ismét múzeum, pontosabban az Osztrák Képtár otthona lett.

Ma a Felső-Belvedere képtárban az osztrák művészet legjelentősebb alkotásait tekinthetjük meg, közöttük a Klimt művek (például a Csók és a Judith című festményt) mellett Egon Schiele és Oskar Kokoschka mesterműveit.

A palota történelmi események színhelye is volt, a Felső-Belvedere híres márványteremét (Der Marmorsaal) az 1955 májusában Ausztria semlegessé válásáról és függetlenségéről szóló nyilatkozat aláírása tette világhíressé.

Ennek a teremnek magyarországi vonatkozásai is vannak: itt írták alá az első- (1938) majd 1940-ben a második bécsi döntést. Ennek értelmében a Felvidék egy része, Székelyföld, valamint Észak-Erdély visszakerült az anyaországhoz, amiért később nagy árat kellett fizetnünk. De ez szerencsére már nagyon régen volt.