Szomszédolások - Bécs

A bécsi Mária Terézia-emlékmű öt magyarja

Aki járt Bécsben, egészen biztosan megfordult a két híres múzeum, a Kunsthistorisches és a Naturhistorisches Museum épületei közötti téren, ahol a Habsburgok leghíresebb uralkodójának, a negyven évig regnáló Mária Terézia emlékének szentelt szobor, vagyis inkább emlékmű magasodik.

Nekünk is van érdekesség itt, ugyanis a huszonnégy alakos szoborcsoportban öt magyart is találunk. Köztük a történelem leghíresebb huszárcsínyét elkövető hadvezér, és a Halotti beszéd tudós felfedezőjének alakját.

De hol keressük őket?

Menjünk is mindjárt Mária Terézia háta mögé, és vegyük szemügyre a szoborcsoportot az egykori császári istállók helyén épült múzeumi negyed, a MuseumsQuartier irányából.

Innen mindjárt két magyar hadfi alakját pillanthatjuk meg.

A trón támlája alatti fülkében álló két férfiú elsőként kapta meg a kor legmagasabb katonai elismerését, az 1757-ben alapított Mária Terézia Rendet. A két magyar, az uralkodónő valóságos titkos tanácsosa és a történelem leghíresebb huszárcsínyét elkövető berlini portyázó.

Nádasdy V. Ferenc – A valóságos titkos tanácsos

Balról a második, bajuszos alak Nádasdy V. Ferenc (1708-1783) – lovassági tábornok, horvát bán, az itt, Bécsben kivégzett országbíró unokája.

Érdekes, hogy a császárnő pont Nádasdy hadi győzelme feletti örömében alapította birodalma legfőbb katonai kitüntetését, de miután ezt a főúr megkapta, már többé nem tartottak igényt szolgálataira. Az osztrák örökösödési háborúban szerzett érdemeiért lett az uralkodónő „valóságos titkos tanácsosa”, a híres Nádasdy-huszárezred parancsnoka, lovassági tábornok, később horvát bán.

Hogy alakja helyet kapott a szoborcsoportban, azt bizonyosan a Kolín városánál zajlott katonai hőstettének köszönhette. A Prágát a poroszoktól védő csatában, Kolín városánál hétszer verte vissza a poroszok rohamát és végül megfutamította az ellenséget.

Hadik András – A berlini portyázó

Ugyanezen kép közelebbről – középen Gróf futaki Hadik András (1710-1790)

Hadik András a német hadtörténet egyik legnagyobb fiaskóját, a hétéves háború egyik legpimaszabb hadműveletét vitte véghez. Mondják, ez volt a történelem leghíresebb huszárcsínye.

Hadik egy mindössze 24 órás, gyors portyában szégyenítette meg a porosz sereget, különösen Nagy Frigyest, azzal, hogy elfoglalta Berlint. Seregének megtiltotta a rablást, viszont hatalmas hadisarcot kért, aminek egy részét a fosztogatástól megkímélt berlini lakosok maguk dobták össze. A Berlinből aztán pánikszerűen távozó Hadik végül bőséges zsákmánnyal, ellátmánnyal, porosz lobogókkal és a berliniektől Mária Terézia számára kért, a város címerével felhímzett kesztyűkkel tért haza. A történetmesélők szerint, mind a 24 darab kesztyű balkezes volt.

Ennek ellenére Mária Terézia örök becsben tartotta Hadikot e berlini rajtaütésért. Jutalmul grófi címet és Futak környéki hatalmas birtokokat kapott.

Pray György – A királyi történetíró

Pray György (1723-1801) – a fülkében balról a második.

Mária Terézia bal keze alatti fülkében, a természettudományi múzeum épületével szembeni részen, a kor jeles tudósai és művészei tűnnek fel. A császárnő házi orvosa (aki az eretnekség, barbárság és a vámpírok elleni harc nagy alakja volt) mögött Pray György alakja kapott helyet.

Pray a 18. századi magyar történettudomány legnagyobb képviselője, a forráskritikai alapokon nyugvó magyar történetírás megteremtője, aki 1770-ben először adott hírt legkorábbi, összefüggő magyar nyelvemlékünkről, a 13. századi egybekötött kéziratról, melyben a Halotti beszéd is van. Toldy Ferenc irodalomtörténész róla nevezte el a kódexet. A jezsuita szerzetest Mária Terézia historiographus regius, azaz királyi történetíró címmel illette.

A fülkében még Wolfgang Amadeus Mozart (a gyermek alak), a jobb szélen pedig Joseph Haydn áll.

Grassalkovich Antal és Samuel von Brukenthal

Grassalkovich I. Antal balról az első, mellette Samuel von Brukenthal szobra

Grassalkovich (1694-1771) karrierjét döntően a pozsonyi országgyűlésen (1741) történtek indították el, neki is köszönhető, hogy a magyar rendek Vitam et sanguimnemet – azaz „életünket és vérünket” kiáltottak Mária Teréziáért. Ettől kezdve élete végéig a császárnő pénzügyekért is felelős bizalmasa volt, voltaképp a királyi pénzügyek irányítójaként, a magyar királyi kamara elnökeként és koronaőrként.

Ő építette 300 ezer aranyforintból a gödöllői kastélyt, amit a császárnői kegy csúcspontjaként 1751-ben Mária Terézia meg is látogatott. Grassalkovich Antal utolsó nagy közéleti szereplése 1771-ben történt, közreműködött a Szent Jobb Raguzából való hazahozatalában. Örökösének, fiának is megszerzett minden címet, ő azonban fényűző életének köszönhetően Bécsben történt halála után pont annyi adósságot hagyott hátra, amennyibe a gödöllői kastély apjának került.

Samuel von Brukenthal (1721-1803) báró, erdélyi kancellár, de a bécsi udvari szokásoknak megfelelően egyben szenvedélyes műgyűjtő is volt. Ő hozta létre az erdélyi szászok nagyszebeni közgyűjteményét. Mikor kancellár lett, örököse nem lévén, ládákba csomagoltatta gyűjteményét és Bécsből Nagyszebenbe szállíttatta, ahol korábban egy impozáns barokk palotát építtetett. Értékes gyűjteményét mindenki számára megtekinthetővé tette.