Látnivalók Sopronban

Kuruc-domb – egykori szélmalom

Mint egy cukorsüveg, olyan az egykori szélmalom Sopron Kuruc-domb városrészén. A középkorban ez volt a Lénárt-hegy, innen lőttek be a városba a kuruc hadak. A Kuruc-domb elnevezés ezekre az időkre emlékeztet. A dimbes-dombos városrész egyik utcájában töltötte gyermekkorát Lehár Ferenc.

A dombról szép kilátás nyílik Sopronra, olykor az ausztriai Schneeberg csúcsait is látni.

A cukorsüveg valójában egy 1841-ben épített szélmalom torzója. A malomból az 1870-es években kaszárnya lett, mely a soproniaktól a Mennyország Kaszárnya nevet kapta. Az épületet azért keresztelték el Mennyország kaszárnyának, mert olyan magason volt, hogy akár a mennyben is lehetett volna. De talán kezdjük a kuruc hadakkal.

1705. decemberében Vak Bottyán kuruc generális csapatai innen, a mai Kuruc-dombról vették ostrom alá Sopront, több épület is elpusztult a belvárosban, de végül a várost bevenni nem tudták. A sors sietett a soproniak segítségére, ugyanis Bottyán tüzérségének lőszerkészlete szinte teljesen kiapadt, ezért felhagytak az ostrommal, és a táborukat felgyújtatva, elkullogtak Sopron alól.

1841-ben Salzmann Károly soproni születésű bécsi mérnök építtetett magas tornyú, robosztus szélmalmot a jó szeles Kuruc-dombra, mellé méretes raktárakat. A felfelé kúposan keskenyedő szélmalomtest a holland típusú, ún. erkélyes (galériás) szélmalmok körébe tartozik. A tégla akkortájt a legdrágább építőanyagok egyike volt, az építész mégis úgy döntött, hogy a teljes tornyot ebből építi meg. Ráadásul a torony építése idején, Sopronban nagy hiány volt téglából. Így végül a falazat tégla-mészkő vegyes falazat alkalmazással készült el. A kétféle építőanyag rétegenként váltotta egymást, kívülről nyersen hagyva.

A Kuruc-dombon a rákövetkező években még több szélmalom is épült. Ám mivel a szélmalom nem tudott gazdaságosan működni, Sopron városa később megvásárolta, és kaszárnyát alakított ki benne.

A szélmalom 1928-ig adott otthont a kaszárnyának, majd a két világháború között a háború hajléktalanjainak menedéke lett. Később szegény lakosok, prostituáltak, alkoholisták és munkanélküliek vették birtokukba és ezzel tulajdonképpen évtizedekre a város szégyenfoltjává vált. Később aztán bérházakká alakították át, ma is laknak benne. Ami a másik három szélmalom sorsát illeti: a kisebbik szélmalom a II. világháborúban elpusztult, a harmadikban pedig sokáig egy jó vendéglő működött. Az 1867-ben tervezett negyedik építmény ma pedig meteorológiai mérőállomás.