Gróf Apponyi Albert szobra – Balf

Gróf Apponyi Albert az I. világháborút lezáró 1920-as párizsi békekonferencián a magyar delegáció vezetője volt. 

A békekonferencián, 1920. január 16-i tartott híres beszédében azt ja­va­sol­ta, hogy a ha­tá­rok kér­dé­sé­ben tart­sa­nak nép­sza­va­zá­so­kat az el­csa­to­lás­ra szánt te­rü­le­te­ken, és a Wil­son ál­tal meg­hir­de­tett és a bé­ke­ren­de­zés alap­jául el­fo­ga­dott nem­ze­ti ön­ren­del­ke­zés el­vét kö­ves­sék.

A több mint 100 évvel ezelőtti népszavazásnak Sopronban és a város környéki falvakban számos emlékhelye van. Gróf Apponyi Albert Balfon 2001-ben kapott szobrot, a bronz mellszobor – a Sopronban és a város környéki településeken számos alkotást jegyző – Kutas László szobrászművész alkotása.

Történelmi háttér:

Az antant nagyhatalmai már az első világháború befejezése előtt döntöttek az Osztrák–Magyar Monarchia felbontásáról, Magyarország kétharmadának felosztásáról a szomszédos államok között. Trianon után mindez meg is történt, Magyarország területének több mint kétharmadát, lakosságának több mint felét elveszítette. Az 1921. decemberében tartott népszavazás eredményeként azonban Sopron, Ágfalva, Sopron-Bánfalva, Fertőrákos, Harka, Fertőboz, Balf, Nagycenk és Kópháza Magyarország része maradhatott. Azóta viseli Sopron a „Leghűségesebb város” címet.

Apponyi Albert 1846-ban született Bécsben, grófi családban. Alsó-Ausztriában nevelkedett, de magyar anyanyelvet használva nőtt fel. Pesten és Bécsben tanult jogot, majd hosszabb ideig külföldön – Németországban, Franciaországban és Angliában – élt. Ferenc József titkos tanácsadója és nemzetközi politikai küldöttségek vezetője volt. 1906-ban a második Wekerle-kormány kultuszminisztere lett. Miniszterségéhez fűződnek a néptanítók fizetésrendezéséről, az állami és nem állami iskolák jogviszonyainak szabályozásáról és az ingyenes népoktatásról szóló törvények. A Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja, 1921 és 1923 között a Szent István Akadémia elnöke volt. Felszólalt a Zeneakadémia létesítése mellett, követelte a kiegyezésben biztosított nemzeti jogok érvényesítését, közigazgatási és egyházpolitikai (vallásszabadsági) reformot sürgetett és küzdött a választójog kiszélesítéséért is. 1933-ban halt meg Genfben, de élete végéig aktív politikai, diplomáciai munkát végzett.

Hol találom?

A szobor Balfon, a Fő utca 27. alatt, a József Attila Művelődési Ház előtt áll.