Mária-kút – Orsolya-tér

A Mária-kút történetét Endrédy Zoltán, egykori városplébános jegyezte le, ezt idézzük most:

…amikor 1780 körül a ferencesek csinosították a rendházukat, az egyik ferences testvér gyűjtőkörúton járt. A harkai szőlők között, szomjúságának csillapítására leszakított egy fürt szőlőt, amiért a protestáns harkai lakosok kalodába zárták. Ám ez a tettük nem maradt büntetlenül: a falut arra kötelezték, hogy a ferences rendház udvarán kutat létesítsenek, melyre aztán egy adományozó állíttatta a Mária-szobrot. A medencébe egy gépezet hajtotta a vizet, ahonnan háromfelé vezették: a rendház konyhájába, az ebédlőbe és a szerzetesek szobáiba. A gépezetet az 1800-as években elbontották.

A Mária-kutat a Soproni Városszépítő Egyesület közreműködésével helyezték 1929-ben át az egykori ferences, majd bencés kolostor udvaráról az Orsolya tér közepére, a később a selmeci hagyományokban fontos szerepet betöltő Hattyús-kút helyére, amely felkerült az egyetem közelébe, az Alsó-Lőverekbe. A második világháborúban, Sopron 1944. december 6-án történt amerikai bombázása során súlyos károk érték az Orsolya teret, a szobor szinte megsemmisült. A megmaradt darabok a Soproni Múzeumba kerültek, a ma is látható kút pedig Szakál Ernő Munkácsy-díjas szobrászművész, restaurátornak köszönhető, aki 1968 és 1972 között valójában egy másolatot készített.

Az Orsolya téri díszkút legújabb rekonsturkciójára 2020-ban került sor, ekkor kapott díszkivilágítást is a téren.