Az ausztriai Ruszt a Fertő-part kedves, történelmi hangulatot árasztó városkája, a tó nyugati oldalán, a világörökségi kultúrtájon. Nemzetközi hírű borai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a tópart egyik legismertebb és leglátogatottabb városa.
2024-ben kerek évfordulót ünnepelnek: a ruszti bor 500 évvel ezelőtt kapta meg híres védjegyét, a „hosszúlábú” R-betűt, melyet mintegy eredetmegjelölésként ma is használnak még.
Ruszt a magyar (bor)történelemnek is meghatározó városa, szőlőtermő vidéke, a monarchia idejében Sopron-Ruszt-Poszony borvidék egy borvidék volt.
A Fertő nyugati oldalán fekvő ruszti hegyvonulat mentén szőlőskertek, hatalmas szőlőtermő területek húzódnak, melyeket évszázadok óta művelnek a helyiek. A rusztiak mindig is foglalatoskodtak borral, apáról-fiúra hagyományozva a szőlőművelés és a borkészítés tudományát. Boraik világhírűek, már a középkorban eljutottak Csehországba, Morvaországba, Sziléziába, Lengyelországba, még Észak-Németországba is. Bortörténelmük része, hogy a bécsi császári udvari asztalnál is kötelező volt a felszolgálni ruszti bort, sőt, 1912-ben az Atlanti óceánba süllyedt Titanic fedélzetén is kínálták, mindemellett 1955-ben az Ausztria örökös semlegességét rögzítő államszerződés aláírásának ceremóniáján sem hiányozhatott e híres ital a Belvedere palota ünnepi asztaláról.
A most 500 éves, hosszú lábú „R” betű a minőségi ruszti bor jele, ma is megtaláljuk a védjegyet a palackok címkéjén, dugóján./kép: freistadt-rust.at
A ruszti védjegyet jelentő R betű „hordását” „különös kegybül” 1524-ben Habsburg Mária királyné, a mohácsi csatában elhunyt II. Lajos király felesége engedélyezte a város borászainak. Mellé vám- és adómentességi kiváltságot is adott a rusztiaknak, akik innentől minőségi boraik hordóira a város kezdőbetűjére utaló „R” jelet égették. Kovácsoltvas és ötvös tárgyakon, posztóbálákon ez a korban szokásos jelölés volt, a bor esetében azonban ritkaságnak számított.
Kevésbé ismert tény, hogy Mária királyné ajándékba kapta férjétől az óvári uradalmat, melyhez nemcsak Óvár vára, hanem a Moson megyei Óvár, Nezsider, Moson, Rajka, Zurány, valamint a Sopron megyei Ruszt mezőváros is hozzá tartozott. Az óvári uradalom kitűnő termőterületei révén a gyakran nélkülözni kényszerülő királyi udvar egyik biztos élelemforrását jelentette. A királyné Féltoronyban (Halbturn) tartotta a híres királynéi ménesét is. Mária azonban nemcsak kihasználni akarta birtokát, hanem fejleszteni is. Ezt a törekvését mutatja e Mohács előtti várospolitikai intézkedése, amellyel a Fertő-part napsütötte dőlőin évszázadok óta messze földön híres bort termelő Rusztot tüntette ki.
A Mária által Rusztnak adott kiváltságot aztán sorra megerősítették a későbbi uralkodók, pompás és cirádás okiratot adott ki az 1527-ben magyar királlyá koronázott I. Ferdinánd: „Elfogadjuk, jóváhagyjuk és megerősítjük Rust bírájának és tanácsának, valamint minden más polgárnak a Maria által kiadott kiváltságot és az abban foglalt összes jogot.”
Nem nehéz kitalálni, hogy Ruszt Szabad Város (Freistadt Rust) a Fertő-part napsütötte dűlőin termő nemes borainak köszönheti évszázados jó sorsát. Mátyás királytól kapott vásártartási jogot, később a soproni országgyűlésen, 1681-ben szabad királyi városi rangot, melyért a ruszti polgárok mintegy hatvanezer aranyforintot, ötszáz hordó Ausbrucht szolgáltattak, ami állítólag 10 év szüret termését jelentette.
Kapcsolódó olvasnivaló:
Ruszt fekvése kiváló a szőlőtermesztéshez. A szőlőültetvényeket a ruszti dombvidék védi az időjárástól, a szőlőültetvények teljes egészében a délkeleti lejtőkön helyezkednek el. Az évszázadok során Ruszt borászai fáradságos munkával több nagy teraszt faragtak a lejtőbe, és az alsó végén kőfalakkal rögzítették a területet.
A Fertő tóra nyíló dűlőlejtőkön a szőlő teljes mértékben élvezi a tó adta mikroklímát. A nagy víztömeg ugyanis a reggeli órákban visszaveri a fényt a szőlőre, így az éves átlaghőmérséklet körülbelül 1 Celsius-fokkal magasabb, mint a néhány kilométerre lévő régiókban.
elmenynektek.hu
elmenynektek.hu
elmenynektek.hu
elmenynektek.hu