400 éves kulturális örökség: A sopronnyéki zászlólengetés
Bethlen Gábor fejedelem a győzedelmes felvidéki hadjáratot követően 1619 végén bevonult Sopronba. Sopronhoz elég közel volt a császári Bécs, de még közelebb a gyűlölt ellenség, a császárpárti Esterházy Miklós. Bethlen úgy döntött, kifüstöli Esterházyt várkastélyából, Lakompakról. Ennek az ütközetnek a történetéhez kapcsolódik egy immár 400 éves hagyomány, a „sopronnyéki zászlólengetés”, amely 2018-ban felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség ausztriai listájára.
Íme a történet:
Az 1620. augusztusában megválasztott, de soha meg nem koronázott király, Bethlen Gábor szemében a törekvő és tehetséges Esterházy Miklós igen nagy szálka volt, „az ég alatt a legnagyobb ellenség”. Esterházy hasonlóan gondolkodott Bethlenről, akiben önző, a török szekerét toló és személyes céljait az ország érdeke elé helyező hadvezért látott.
Bethlen kurucai, Petneházy István és Huszár István csapatai 1620. szeptember 27-én körbe vették Esterházy birtokát, a Sopronhoz közel eső Lakompak (ma Burgenland, Lackenbach) várkastélyát, ahol Esterházy – viszonylag kevés emberével – éppen tartózkodott.
Amikor 1620. szeptember 30-án a császári seregek és Bethlen Gábor katonái összecsaptak Lakompakban, Esterházy a Lakompakkal szomszédős falu, Sopronnyék (Neckenmarkt) földműveseit hívta segítségül. Az ütközet során (melyben Tarródy Mátyás, Bethlen generálisa és vagy ezer katonája esett el) Esterházy térdre kényszerítette a támadókat és a sopronnyékiek hősies közreműködésének köszönhetően megakadályozta a lakompaki kastély bevételét.
A sopronnyéki (Neckenmarkt) földművesek jutalmul és hálából megkapták a „császári privilégium zászlóját“. 1622-ben vonultak végig először a zászlóval a faluban.
Azóta, immár 400 éve az Úrnap utáni vasárnap ünnepség keretében a zászlót egy körmenet során lengetik. A hagyomány 2018-ban komoly elismerésben részesült: az UNESCO szellemi kulturális örökségként vette fel a listájára.


unesco.at
A zászlólengetés valójában a béke szimbóluma, egyfajta háború elleni emlékeztető lett a századok során.
A látványos zászlólengetést a sopronnyéki férfiak pontosan meghatározott szabályok szerint végzik és a megfelelő technikát az ünnepség előtti hetekben alaposan begyakorolják. Vannak bizonyos szerepkörök is (zászlós, őrmester, pincér, parancsnok), melyekhez speciális feladatok tartoznak és természetesen minden résztvevő korhű öltözetet ölt.
